Škoda
A VeteránPark - veterán autók és motorok szabad enciklopédiája wikiből
(Új oldal, tartalma: „Škoda”) |
|||
1. sor: | 1. sor: | ||
- | Škoda | + | {{Márka |
+ | | név = Škoda | ||
+ | | logo = | ||
+ | | képméret = 150px | ||
+ | | képaláírás = | ||
+ | | alapítva = (1895 - Klement-Laurin] | ||
+ | | alapító = [[Václav Klement]], [[Václav Larurin]] | ||
+ | | megszűnt = | ||
+ | | székhely = Mladá Boleslav, Csehország | ||
+ | | jelmondat = | ||
+ | | kulcsemberek = | ||
+ | | honlap = www.skoda.com | ||
+ | }} | ||
+ | |||
+ | == Veterán Škoda márkatörténet == | ||
+ | |||
+ | Vajon mire jut egy sikeres könyvkereskedő és egy gépész a XIX. század végén, a XX. elején? Hát persze, hogy közös céget alapítanak és megteremtik a Škoda előfutárát. [[Václav Klement]] – a kereskedő – és [[Václav Larurin]] – a gépész - vállalkozása kezdetben biciklijavító műhelyként működött. Persze az indulás története sem éppen hétköznapi, Václav Klement német gyártású biciklijéhez szeretett volna pótalkatrészt rendelni, írt is egy levelet cseh nyelven a gyártónak. Nemsokára németül jött a válasz, „ha szeretne választ kapni a kérdésére, próbáljon meg olyan nyelven írni, amit meg is értünk”. | ||
+ | |||
+ | Az akkor [[Klement-Laurin]] néven futó vállalkozás már 1888-ban megépítette első motorkerékpárját, 1905-ben pedig elkészült az első kisautó, a Model A. Egy évtizeddel később már nem csak autókat, de buszokat és teherautókat is gyártott a cég. 1924-ben azonban tűz ütött ki a gyárban, így a két alapító új partner után nézett, hogy finanszírozza a gyártás újraindítását. A Klement-Laurin így olvad be Škodovy ipari óriáscégbe, pár évvel később pedig már Škoda név alatt gördülnek ki a modellek. | ||
+ | |||
+ | A cég licenc alapján [[Hispano-Suiza]] modelleket gyártott ebben az időben (melyeket Superb típusjelölés alatt hozott forgalomba), de saját modellpalettáján is dolgozott. A II. világháború után 1946-ban megjelenik az első „szocialista” modell, a [[Škoda Tudor]]. | ||
+ | |||
+ | A Škoda egyike volt a fontos autóbeszállítóknak a szocialista országokban, a márka megbecsültsége valahol a [[Ladák|Lada]] és a [[Wartburg]]-ok között félúton helyezkedett el. Nyugatra is jutott belőle, bár hírnevét inkább – puritánsága és megbízhatatlansága kapcsán – vicces anekdoták éltették. | ||
+ | |||
+ | 1964-ben jelenik meg a [[Škoda 1000 MB]], mely az orrmotoros korszak nyitányának tekinthető. | ||
+ | |||
+ | A céget 1991-ben vásárolta meg a Cseh Köztársaságtól a [[Volkswagen]] csoport. | ||
+ | |||
+ | |||
+ | == Veterán Škoda autók == | ||
+ | |||
+ | |||
+ | |||
+ | == Kapcsolódó Škoda hivatkozások == | ||
+ | |||
+ | [[Kategória:Autómárka]] | ||
+ | [[Kategória:Csehszlovákia]] | ||
+ | [[Kategória:Csehország]] |
A lap 2010. június 16., 13:40-kori változata
Škoda | |
Alapítva | (1895 - Klement-Laurin] |
Alapító | Václav Klement, Václav Larurin |
Székhely | Mladá Boleslav, Csehország |
A(z) Škoda weboldala |
Veterán Škoda márkatörténet
Vajon mire jut egy sikeres könyvkereskedő és egy gépész a XIX. század végén, a XX. elején? Hát persze, hogy közös céget alapítanak és megteremtik a Škoda előfutárát. Václav Klement – a kereskedő – és Václav Larurin – a gépész - vállalkozása kezdetben biciklijavító műhelyként működött. Persze az indulás története sem éppen hétköznapi, Václav Klement német gyártású biciklijéhez szeretett volna pótalkatrészt rendelni, írt is egy levelet cseh nyelven a gyártónak. Nemsokára németül jött a válasz, „ha szeretne választ kapni a kérdésére, próbáljon meg olyan nyelven írni, amit meg is értünk”.
Az akkor Klement-Laurin néven futó vállalkozás már 1888-ban megépítette első motorkerékpárját, 1905-ben pedig elkészült az első kisautó, a Model A. Egy évtizeddel később már nem csak autókat, de buszokat és teherautókat is gyártott a cég. 1924-ben azonban tűz ütött ki a gyárban, így a két alapító új partner után nézett, hogy finanszírozza a gyártás újraindítását. A Klement-Laurin így olvad be Škodovy ipari óriáscégbe, pár évvel később pedig már Škoda név alatt gördülnek ki a modellek.
A cég licenc alapján Hispano-Suiza modelleket gyártott ebben az időben (melyeket Superb típusjelölés alatt hozott forgalomba), de saját modellpalettáján is dolgozott. A II. világháború után 1946-ban megjelenik az első „szocialista” modell, a Škoda Tudor.
A Škoda egyike volt a fontos autóbeszállítóknak a szocialista országokban, a márka megbecsültsége valahol a Lada és a Wartburg-ok között félúton helyezkedett el. Nyugatra is jutott belőle, bár hírnevét inkább – puritánsága és megbízhatatlansága kapcsán – vicces anekdoták éltették.
1964-ben jelenik meg a Škoda 1000 MB, mely az orrmotoros korszak nyitányának tekinthető.
A céget 1991-ben vásárolta meg a Cseh Köztársaságtól a Volkswagen csoport.