Benzinporlasztó
|  |
A VeteránPark - veterán autók és motorok szabad enciklopédiája wikiből
Tartalomjegyzék |
Bevezető
A belsőégésű motorok működéséhez a két legfontosabb külső tényező, a megfelelő üzemanyag és az égéshez szükséges levegő mennyisége. Ezek megfelelő arányú és minőségű keverékét állítja elő a benzin porlasztó, vagy más néven karburátor, mely a hagyományos felépítésű gépjármű motorok szinte nélkülözhetetlen része.
A ma is használt karburátor ősét, 1893-ban Csonka János és Bánki Donát fejlesztette ki és szabadalmaztatta. Az eszköz megoldotta a belső égésű motorok hatékony működőséhez szükséges benzin és levegőkeverék előállítását.
A nemzetközi irodalomban néha a karburátor feltalálójaként Karl Benzet is megemlítik, habár ő 1895-ben állt elő saját megoldásával, s azt 1896-ban le is védette.
Az elmúlt 119 évben rengeteg tervező, fejlesztő és gyártó cég, a legkülönfélébb rendszerű és elrendezésű változatát fejlesztette ki, a motorok konstrukciója, teljesítménye, és az igénybevétel módja szerint (pl.: hőmérsékleti-, nyomás-, gravitációs-, és gyorsulás változási körülmények és viszonyok alapján) Külön figyelemmel az üzemanyag fajta és minőség kritériumaira, a tűz és robbanásveszélyre, továbbá a rendelkezésre álló anyag és megmunkálási technológiákra.
Az alábbiakban megpróbáljuk összefoglalni a lényegesebb jellemzőket, többet az amúgy bőséges szakirodalomban és a gyártók katalógusaiban találhatunk mindezekről.
A Bánki Donát és Csonka János által kifejlesztett porlasztóról
Mindenek előtt az elvi elrendezési rajz a szabadalmi eljárás időszakából (1893)
Az eredeti változat fotója
A karburátornak is nevezett porlasztó benzin és levegő pontos arányú (1:14,8-1:16), homogén keverékét előállító berendezés benzinmotorok szívóvezetékében. (A Bánki-Csonka féle karburátor 1893-ban a világon elsőként szabadalmazatatott porlasztó).
A működési elv, és a valós kialakítás tömör, de szabatos leírása a Wikipédia magyar nyelvű ismertetőjében megtalálható Wiki>>[1]
A korszerű autókon a porlasztókat felváltották az üzemanyag befecskendezéses rendszerek, mivel minden üzemeltetési helyzetben az optimális keverési arányt képesek biztosítani, emellett alacsony szennyezőanyag-kibocsátást és a lehető legalacsonyabb üzemanyag-fogyasztást biztosítják.
A karburátor szerepe azonban még mindig jelentős, a kétütemű motorok, különösen a könnyű motorok-robogók esetében,a kisgépek, stabil motorok, aggregátorok, motoros láncfűrészek alkalmazási körében, továbbá a veterán autóknál és motorkerékpároknál, ahol a katalizátor alkalmazása nem, vagy nehezen megoldható.
Általában, hogy is néz ki mostanában
A porlasztó a következő szerkezeti elemeket tartalmazza, melyek típustól függően változó beállításokkal működnek, vagy egészítik ki az alapelemeket: (szerkesztés alatt)
- Keverőkamra, általában a Venturi-cső
- Szabályzás és áramlás ellenőrzési rendszer égési levegőhöz ( gáz , váltó, stb)
- Ellenőrzés és flow control rendszer az üzemanyag ( jet , jet tű, stb)
- Ellenőrzési rendszer az üzemanyag-ellátás ( úszóház az úszó és a tűszelep , membrán, stb)
- Ezek az összetevők is hozzá többek között:
- Idle kiegészítő eszköz (idle-air jet, alapjárati üzemanyag fúvóka)
- Első kiegészítő eszköz ( megfojtani , kezdve jet, stb)
- Előmelegítés
- Gyorsító szivattyú
- Részleges és teljes terhelés mellett fojtó szelep
Egy LADA karburátor metszeti rajza
Az állandó üzemanyagszintet az úszó (9) és a tűszelep (6) biztosítja. A szívótorokban áramló levegőbe az üzemanyag különböző fúvókájákon (1, 5) keresztül kerül beporlasztásra.
Egy konkrét típus leírásával és elemzésével talán jobban érzékelhető, mennyire is lényeges, de bonyolult szerkezeti egysége a gépjármű motoroknak a karburátor.
A karburátorok lelkivilága
Weber DCOE 45 porlasztó robbantott ábra
A karburátor a motor lelke. A motor optimalizálásához (generálozás közbeni feljavításához) is hozzátartozik, a tuningnak pedig kötelezõ része a karburátor átalakítása, éppen a bevezetõben leírtak miatt. Mindenki számára nyilvánvaló, hogy a karburátor bonyolult és finom szerkezet, ahol (például a fúvókáknál) egy néhány századmilliméteres kopás már érezhetõ változásokat okozhat. Sokan, fõleg azok, akiknek még nem voltak "autószerelõkkel" negatív tapasztalataik, nem tudják, hogy a karburátor ismerete egy külön szakma. (Nézzük csak meg ezt az elõzõ képet, a robbantott ábrát...) Általában a motorépítõ tuningmesterek beállítják az üzemanyagrendszerünket is. Ha a motort magunknak építettük (ami kis technikai rátermettséggel nem olyan nehéz feladat, mint elsõre látszik!), akkor viszont nagyon fontos, hogy ne "autószerelõhöz" vagy jobb(?) esetben "zöldkártyáshoz" forduljunk, hanem keressünk fel egy olyan tuningmûhelyt, ahol vállalnak motorbeállítást.
Weber DCOE 45 horizontális ikerkarburátor összeszerelve
A karburátorok a következõ "alapelemekbõl" állnak:
A tûszelep szabályozza a beáramló benzin mennyiségét (akár el is zárva annak az útját). Az úszóházban van az úszó, ami a fenti szelepet irányítja. Az úszóházban levõ benzint "használja" a karburátor. Elektronikai hasonlattal, ez egy pufferkondenzátor. Az alapjárati rendszer lehet különálló rendszer, vagy mûködhet egyszerûen a karburátor fõ rendszerérõl, a "gázpedál megtartásával" (kis hernyócsavar). A fõ rendszer a benzinfúvókából, a levegõfúvókából és az emulziós csõbõl áll, ez adja az üzem közbeni keveréket. Gyorsításkor extra mennyiségû üzemanyagra van szükség, ezt a gyorsítószivattyú biztosítja a gyorsítófúvókán keresztül. Ezen felül saját mechanikával rendelkezõ dúsító ("szivató") rendszerünk is van. A rendszerek legtöbbje a karburátor összes torkában (rendszerint 2, néha csak egy, néha pedig négy) megtalálható, ilyenkor fúvókáikból, csövecskéikbõl kétszer annyi van. A tor(k)okban van az úgynevezett venturi csõ, amely egy keresztmetszet-szûkítõ rész. Áramlástani okokból itt felgyorsul a levegõ, a nagyobb sebesség miatt tökéletesebb a porlasztás, itt lépnek be a benzin-levegõ keveréket "adagoló" vezetékek. Ez a vázolt rendszer egy sematikus, valószínûleg mûködésképtelen karburátor.
A valóságban a karburátort vákuumcsövek, csatlakozások egészítik ki, egyes részei csak bizonyos feltételek mellett lépnek mûködésbe, másokat - az utolsó karburátoros autókon - apró elektromos léptetõmotorok szabályoznak.
Azonban már ennyibõl is sejthetõ, hogy rettentõ bonyolult szerkezet, és ha egy helyen megbolygatjuk, tíz helyen kell utánállítani.
Mit jelent az "átfúvókázás", mikor van értelme, és mire jó?
Sokan azt hiszik, a karburátor beállítása az "alapjárat" (mennyiség) és "CO" (minõség) csavarok tekergetése, többnyire fülre, jobb esetben mûszeres beállítás során. Mindez akkor (sem mindig) igaz, ha a motor és minden egyéb teljesen változatlan, csak "valami történt". Ha "valami történt", például nincs alapjárat, dadog a motor, nem az utánállítgatás segít, mert ekkor az eredmény bizonyosan túlfogyasztás lesz. Ellenben a hibát kell megkeresni! Ez azonban már a javítás témaköre... A karburátorjavítást - mégegyszer mondom - ne "autószerelõre" bízzuk, mert nem ért hozzá. Ez egy külön szakma, tehát karburátorjavító szakszervizhez kell fordulnunk. Egy hasonlat: a körzeti orvos (háziorvos) sem fog rajtunk szívbillentyû-beültetést végrehajtani ha szükséges, hanem "szakmûhelybe küld". A szerelõk a könnyen jött pénz reményében ezt nem teszik meg, helyette teljesen elcsavargatják a karbit!
Azonban tegyük fel, a karburátorunk hibátlan. Lehetséges-e némi "tuning" elérése, a karburátor "fúvókázgatásával"? Sajnos többnyire nem. Ez is ugyanolyan dolog, mint a motorvezérlés az elõzõ nagy fejezetben: bár a motor nem optimális, a karburátor ehhez a nem-optimális motorhoz gyárilag mégiscsak optimalizálva van. Mégegyszer: gyári motoron lévõ gyári karburátor esetén mindig a gyári beállításokat használjuk! Sokan hisznek a rossz karbi különbözõ precíz házilagos módszerekkel való felújításában. Én viszont vettem már 17 éves karburátor helyett teljesen ugyanolyan típusú és méretû gyári új karburátort, és a hatás elsöprõ volt. Felért egy tuninggal, miközben a fogyasztásom is lejjebb ment.
Az átfúvókázással lehet némi erõt kinyerni a motorból, de csak és kizárólag a fogyasztás rovására. Ilyenkor a károsanyag-kibocsátás is drasztikusan megnövekedik. A fúvókákkal akkor érdemes (és kell!) variálni, ha a motor vagy a hengerfej már módosításokon esett át. Chip tuning - dettó!
[idézet Granovitter Gábor írása nyomán (mindenamituning.uw.hu)]
Beszerelés előtt, két horizontális ikerkarburátor, közösített légbeszívó dobbal
Nem jelentéktelen szerkezeti elem a légszűrő illetve légbeszívó szerkezet, mely a porlasztó előtt helyezkedik el, és a levegő mechanikai (por, szennyeződések) tisztítására hivatott. Bővebben a "Műhely" rovat kapcsolódó hivatkozásában találkozhatunk vele.
A porlasztók "rendszertani besorolása" típusok
Egy gyártócég - különböző típusok