Berva moped

Berva VT50
Berva moped
Gyártási adatok
Gyártó	Egri Finomszerelvénygyár
Gyártás helye	Felnémet
Gyártás éve	1958-1962
Kategória	moped
A(z) VT50 modell műszaki adatai
Méret és tömegadatok
Hossz	1770 mm
Szélesség	577 mm
Magasság	1050 mm
Tömeg	48 kg
Tengelytáv	1130 mm
Üzemanyag	benzin
Üzemanyagtartály	5,4 l
Teljesítmény
Motor	VT50 egyhengeres, kétütemű, léghűtéses, 50 ccm lökettérfogattal
Felépítés	Felfüggesztés: rövid lengőkar tekercsrugókkal, lengővilla teleszkóprugózással Fékek: mechanikus dobfékek, első a kormányról, hátsó a kerékpárpedál "kontrázásával" működtetve
Váltó	láncos primerhajtás, olajban futó tengelykapcsoló, kétfokozatú, kézi működtetésű váltó, lánchajtás
Teljesítmény	1,5 LE
Max. nyomaték	N.A.
Gyorsulás	N.A.
Max. sebesség	45 km/h
Kapcsolódó modellek
Panni robogó

A Berva VT50 mopedről, röviden

A Berva egy Felnémeten, az Egri Finomszerelvénygyárban 1958 és 1962 között gyártott segédmotorkerékpár volt.

Elődök

Magyarországon már az 1930-as évektől kezdve gyártottak segédmotorokat. A Weiss Manfréd gyára által készített WM Csepel motorokat az akkori szabályoknak megfelelően 100 köbcentiméteres erőforrás hajtotta, amelynek 37,5 kg-os saját tömeget kellett mozgatnia. A II. világháború után ezeket a motorokat nagymotornak fejlesztették tovább és a jogszabályi környezet is megváltozott, ezért új segédmotoros kerékpárra volt szükség. Ezt 1955-ben a Dongó segédmotorral valósították meg, amelyet kerékpárra lehetett szerelni. A motorka azonban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket: nem tudta teljes értékű motorizált járművé varázsolni a kerékpárt. Ezért egy új, önálló mopedet (pedállal is hajtható, de önállóan motorral haladni képes segédmotorkerékpár) kellett fejleszteni.

Történet

A fejlesztés során a külföldi tapasztalatokat vették alapul, amelyek azt mutatták, hogy a mopedek mellett az 50 cm³-es törperobogók is rendkívül népszerűek. Ezért a gyártási költségek csökkentése érdekében egy mopedet és egy törperobogót terveztek azonos erőforrással. A motort a székesfehérvári Vadásztölténygyár szállította, amely fölös kapacitását kötötte le ezzel a munkával. A moped a Berva, míg a törperobogó a Panni nevet kapta.

A Berva összeszerelését - szintén kapacitás-kihasználási okokból - az egri Finomszerelvénygyárban végezték. A gyártás 1958-ban indult, az 1,5 lóerős, kétsebességes, aluhengeres Berva VT50-nel. A moped külsejét és műszaki színvonalát tekintve megfelelt a kor átlagának. A szép vonalú burkolat mélyre húzott sárvédőivel és a karburátort takaró lemezekkel tiszta üzemet ígért. Alatta korszerű műszaki megoldások rejtőztek: kormányváltó, elöl-hátul lengőkaros felfüggesztés, telefékdobos agyak, kormányról működtethető elektromos kürt, távolsági fényszóróval is felszerelt első lámpa. A moped ekkor 5200 Ft-ba került.

A megbízhatósággal sorozatos problémák akadtak. A motor a Bervával még elbírt valahogyan, de a nehezebb és nagyobb homlokfelületű Pannihoz már gyengének bizonyult. Ezért átalakították a szívócsatornát, ezzel 1,8 lóerőre növekedett a teljesítmény. A váz nem mindig bírta az igénybevételt, ezért 1960-ban megerősítették a kormánytoknál. A korai Bervák első felfüggesztése gyengének bizonyult, a lengőkarok gyakran törtek és a fékek sem álltak a helyzet magaslatán, így még ebben az évben új lengőkarokat és fékkulcsokat építettek be.

A módosítások másra is kiterjedtek: próbálták a gyártást minél egyszerűbbé és olcsóbbá tenni, illetve - különösen az után, hogy 1960-tól a Panni is a Finomszerelvénygyárban készült - egységesíteni az egyes alkatrészeket. Ezért aztán az ívelt kormányt egyenes csőkormányra cserélték, elhagyták a nyereg állítási lehetőségét, a gyártás vége felé megszüntették a kerékpárüzemet (innentől kezdve nem lehetett pedállal hajtani a motort, a pedálok csak indításra, fékezésre és lábtartóként voltak használhatóak) és a motor megkapta a Panni fém tanksapkáját.

Többször tervezték a típus modernizálását, voltak tervek egy turbóhűtéses, nagyobb teljesítményű változatra is Berva Extra néven. A fejlesztési pénzek hiánya miatt azonban ez az ötlet nem valósult meg.

A motor gyártását 1962-ben állították le a csökkenő kereslet és a KGST-n belüli járműipari profilrendezés miatt, ezek után a kereskedelem külföldről importált mopedeket.

Segédmotorok a Bervák után

A Bervák helyét a keletnémet Simsonok, a csehszlovák Jawák, a lengyel Komarok és a szovjet Rigák vették át. Később, a '60-as években volt a Csepeli Motorkerékpárgyárnak terve az új, P20-ra épülő típuscsalád kiegészítésével a P50/2 jelű segédmotoros kerékpár megépítésére, de ez az új típuscsalád tervével együtt meghiúsult.

Szintén a Csepeli Motorkerékpárgyárhoz köthető a Pannónia elektromos robogó terve, amely a Berva utóda lehetett volna, de a programot néhány elkészült prototípus után törölték. A magyar segédmotor-gyártás ez után csak a 2000-es években, a Gaia nevű motorral éledt fel.

Berva VT50 képtár

Források, hivatkozások

• Berva moped - Magyar Jármű HU
• Berva moped - Wikipédia DE
• Berva moped - Wikipédia HU
• Maróti Gyűjtemény - Berva moped

Szerkesztési irányelvek Gyorstalpaló szerkesztőknek Kapcsolat