Berva moped
|  |
A VeteránPark - veterán autók és motorok szabad enciklopédiája wikiből
(szerkeszt) |
(→A Berva VT50 mopedről, röviden) |
||
| (13 közbeeső változat nincs mutatva) | |||
| 4. sor: | 4. sor: | ||
{{Motor | {{Motor | ||
| név = Berva VT50 | | név = Berva VT50 | ||
| - | | kép = | + | | kép = Berva_1logo.jpg |
| képméret = | | képméret = | ||
| képaláírás = Berva moped | | képaláírás = Berva moped | ||
| 21. sor: | 21. sor: | ||
| tengelytáv = 1130 mm | | tengelytáv = 1130 mm | ||
| üzemanyag = benzin | | üzemanyag = benzin | ||
| - | | tank = | + | | tank = 5,4 l |
| - | | motor = | + | | motor = VT50 egyhengeres, kétütemű, léghűtéses, 50 ccm lökettérfogattal |
| - | | felépítés = | + | | felépítés =Felfüggesztés: rövid lengőkar tekercsrugókkal, lengővilla teleszkóprugózással |
| - | | váltó = | + | |
| - | | teljesítmény = | + | Fékek: mechanikus dobfékek, első a kormányról, hátsó a kerékpárpedál "kontrázásával" működtetve |
| - | | nyomaték = | + | | váltó = láncos primerhajtás, olajban futó tengelykapcsoló, kétfokozatú, kézi működtetésű váltó, lánchajtás |
| + | | teljesítmény = 1,5 LE | ||
| + | | nyomaték = N.A. | ||
| fogyasztás = | | fogyasztás = | ||
| - | | gyorsulás = | + | | gyorsulás = N.A. |
| - | | végsebesség = | + | | végsebesség = 45 km/h |
| - | | kapcsolódó modellek = | + | | kapcsolódó modellek = [[Panni robogó]] |
}} | }} | ||
== A Berva VT50 mopedről, röviden == | == A Berva VT50 mopedről, röviden == | ||
| - | A Berva | + | A Berva mopedet Felnémeten, az Egri Finomszerelvény Gyárban 1958 és 1962 között gyártották, illetve szerelték össze. VT50-es motorját a Panni robogók gyártásánál is, kisebb módosítások után, felhasználták. |
| + | [[Fájl:Berva_1.jpg|center|440px]] | ||
| + | Képforrás: [http://veteran-motorok.com Veterán mopedek és motorkerékpárok] | ||
=== Elődök === | === Elődök === | ||
Magyarországon már az 1930-as évektől kezdve gyártottak segédmotorokat. A Weiss Manfréd gyára által készített WM Csepel motorokat az akkori szabályoknak megfelelően 100 köbcentiméteres erőforrás hajtotta, amelynek 37,5 kg-os saját tömeget kellett mozgatnia. A II. világháború után ezeket a motorokat nagymotornak fejlesztették tovább és a jogszabályi környezet is megváltozott, ezért új segédmotoros kerékpárra volt szükség. Ezt 1955-ben a Dongó segédmotorral valósították meg, amelyet kerékpárra lehetett szerelni. A motorka azonban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket: nem tudta teljes értékű motorizált járművé varázsolni a kerékpárt. Ezért egy új, önálló mopedet (pedállal is hajtható, de önállóan motorral haladni képes segédmotorkerékpár) kellett fejleszteni. | Magyarországon már az 1930-as évektől kezdve gyártottak segédmotorokat. A Weiss Manfréd gyára által készített WM Csepel motorokat az akkori szabályoknak megfelelően 100 köbcentiméteres erőforrás hajtotta, amelynek 37,5 kg-os saját tömeget kellett mozgatnia. A II. világháború után ezeket a motorokat nagymotornak fejlesztették tovább és a jogszabályi környezet is megváltozott, ezért új segédmotoros kerékpárra volt szükség. Ezt 1955-ben a Dongó segédmotorral valósították meg, amelyet kerékpárra lehetett szerelni. A motorka azonban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket: nem tudta teljes értékű motorizált járművé varázsolni a kerékpárt. Ezért egy új, önálló mopedet (pedállal is hajtható, de önállóan motorral haladni képes segédmotorkerékpár) kellett fejleszteni. | ||
| 45. sor: | 49. sor: | ||
A megbízhatósággal sorozatos problémák akadtak. A motor a Bervával még elbírt valahogyan, de a nehezebb és nagyobb homlokfelületű Pannihoz már gyengének bizonyult. Ezért átalakították a szívócsatornát, ezzel 1,8 lóerőre növekedett a teljesítmény. A váz nem mindig bírta az igénybevételt, ezért 1960-ban megerősítették a kormánytoknál. A korai Bervák első felfüggesztése gyengének bizonyult, a lengőkarok gyakran törtek és a fékek sem álltak a helyzet magaslatán, így még ebben az évben új lengőkarokat és fékkulcsokat építettek be. | A megbízhatósággal sorozatos problémák akadtak. A motor a Bervával még elbírt valahogyan, de a nehezebb és nagyobb homlokfelületű Pannihoz már gyengének bizonyult. Ezért átalakították a szívócsatornát, ezzel 1,8 lóerőre növekedett a teljesítmény. A váz nem mindig bírta az igénybevételt, ezért 1960-ban megerősítették a kormánytoknál. A korai Bervák első felfüggesztése gyengének bizonyult, a lengőkarok gyakran törtek és a fékek sem álltak a helyzet magaslatán, így még ebben az évben új lengőkarokat és fékkulcsokat építettek be. | ||
| + | |||
| + | [[Fájl:Berva_panni.jpg|center|720px]] | ||
A módosítások másra is kiterjedtek: próbálták a gyártást minél egyszerűbbé és olcsóbbá tenni, illetve - különösen az után, hogy 1960-tól a Panni is a Finomszerelvénygyárban készült - egységesíteni az egyes alkatrészeket. Ezért aztán az ívelt kormányt egyenes csőkormányra cserélték, elhagyták a nyereg állítási lehetőségét, a gyártás vége felé megszüntették a kerékpárüzemet (innentől kezdve nem lehetett pedállal hajtani a motort, a pedálok csak indításra, fékezésre és lábtartóként voltak használhatóak) és a motor megkapta a Panni fém tanksapkáját. | A módosítások másra is kiterjedtek: próbálták a gyártást minél egyszerűbbé és olcsóbbá tenni, illetve - különösen az után, hogy 1960-tól a Panni is a Finomszerelvénygyárban készült - egységesíteni az egyes alkatrészeket. Ezért aztán az ívelt kormányt egyenes csőkormányra cserélték, elhagyták a nyereg állítási lehetőségét, a gyártás vége felé megszüntették a kerékpárüzemet (innentől kezdve nem lehetett pedállal hajtani a motort, a pedálok csak indításra, fékezésre és lábtartóként voltak használhatóak) és a motor megkapta a Panni fém tanksapkáját. | ||
| 59. sor: | 65. sor: | ||
== Berva VT50 képtár == | == Berva VT50 képtár == | ||
| + | {| | ||
| + | |- | ||
| + | |[[Fájl:13berva.jpg|410px]] | ||
| + | |[[Fájl:18_0.preview.jpg|300px]][[Fájl:Berv_panni.jpg|300px]] | ||
| + | |} | ||
| + | |||
| + | [[Fájl:VeteranBanner2012b.jpg|720px]] | ||
| - | |||
== Források, hivatkozások == | == Források, hivatkozások == | ||
| - | * - | + | * [http://magyarjarmu.hu/motorkerekparok/berva/ Berva moped - Magyar Jármű HU] |
| - | * - | + | * [http://de.wikipedia.org/wiki/Berva Berva moped - Wikipédia DE] |
| - | * - | + | * [http://hu.wikipedia.org/wiki/Berva_(moped) Berva moped - Wikipédia HU] |
| + | * [http://www.marotimotor.hu/content/content_27.html Maróti Gyűjtemény - Berva moped] | ||
{|align="center" style="border:inset 4px brown" | {|align="center" style="border:inset 4px brown" | ||
A lap jelenlegi, 2013. augusztus 26., 08:23-kori változata
A Berva VT50 mopedről, rövidenA Berva mopedet Felnémeten, az Egri Finomszerelvény Gyárban 1958 és 1962 között gyártották, illetve szerelték össze. VT50-es motorját a Panni robogók gyártásánál is, kisebb módosítások után, felhasználták.  Képforrás: Veterán mopedek és motorkerékpárok ElődökMagyarországon már az 1930-as évektől kezdve gyártottak segédmotorokat. A Weiss Manfréd gyára által készített WM Csepel motorokat az akkori szabályoknak megfelelően 100 köbcentiméteres erőforrás hajtotta, amelynek 37,5 kg-os saját tömeget kellett mozgatnia. A II. világháború után ezeket a motorokat nagymotornak fejlesztették tovább és a jogszabályi környezet is megváltozott, ezért új segédmotoros kerékpárra volt szükség. Ezt 1955-ben a Dongó segédmotorral valósították meg, amelyet kerékpárra lehetett szerelni. A motorka azonban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket: nem tudta teljes értékű motorizált járművé varázsolni a kerékpárt. Ezért egy új, önálló mopedet (pedállal is hajtható, de önállóan motorral haladni képes segédmotorkerékpár) kellett fejleszteni. TörténetA fejlesztés során a külföldi tapasztalatokat vették alapul, amelyek azt mutatták, hogy a mopedek mellett az 50 cm³-es törperobogók is rendkívül népszerűek. Ezért a gyártási költségek csökkentése érdekében egy mopedet és egy törperobogót terveztek azonos erőforrással. A motort a székesfehérvári Vadásztölténygyár szállította, amely fölös kapacitását kötötte le ezzel a munkával. A moped a Berva, míg a törperobogó a Panni nevet kapta. A Berva összeszerelését - szintén kapacitás-kihasználási okokból - az egri Finomszerelvénygyárban végezték. A gyártás 1958-ban indult, az 1,5 lóerős, kétsebességes, aluhengeres Berva VT50-nel. A moped külsejét és műszaki színvonalát tekintve megfelelt a kor átlagának. A szép vonalú burkolat mélyre húzott sárvédőivel és a karburátort takaró lemezekkel tiszta üzemet ígért. Alatta korszerű műszaki megoldások rejtőztek: kormányváltó, elöl-hátul lengőkaros felfüggesztés, telefékdobos agyak, kormányról működtethető elektromos kürt, távolsági fényszóróval is felszerelt első lámpa. A moped ekkor 5200 Ft-ba került. A megbízhatósággal sorozatos problémák akadtak. A motor a Bervával még elbírt valahogyan, de a nehezebb és nagyobb homlokfelületű Pannihoz már gyengének bizonyult. Ezért átalakították a szívócsatornát, ezzel 1,8 lóerőre növekedett a teljesítmény. A váz nem mindig bírta az igénybevételt, ezért 1960-ban megerősítették a kormánytoknál. A korai Bervák első felfüggesztése gyengének bizonyult, a lengőkarok gyakran törtek és a fékek sem álltak a helyzet magaslatán, így még ebben az évben új lengőkarokat és fékkulcsokat építettek be.  A módosítások másra is kiterjedtek: próbálták a gyártást minél egyszerűbbé és olcsóbbá tenni, illetve - különösen az után, hogy 1960-tól a Panni is a Finomszerelvénygyárban készült - egységesíteni az egyes alkatrészeket. Ezért aztán az ívelt kormányt egyenes csőkormányra cserélték, elhagyták a nyereg állítási lehetőségét, a gyártás vége felé megszüntették a kerékpárüzemet (innentől kezdve nem lehetett pedállal hajtani a motort, a pedálok csak indításra, fékezésre és lábtartóként voltak használhatóak) és a motor megkapta a Panni fém tanksapkáját. Többször tervezték a típus modernizálását, voltak tervek egy turbóhűtéses, nagyobb teljesítményű változatra is Berva Extra néven. A fejlesztési pénzek hiánya miatt azonban ez az ötlet nem valósult meg. A motor gyártását 1962-ben állították le a csökkenő kereslet és a KGST-n belüli járműipari profilrendezés miatt, ezek után a kereskedelem külföldről importált mopedeket. Segédmotorok a Bervák utánA Bervák helyét a keletnémet Simsonok, a csehszlovák Jawák, a lengyel Komarok és a szovjet Rigák vették át. Később, a '60-as években volt a Csepeli Motorkerékpárgyárnak terve az új, P20-ra épülő típuscsalád kiegészítésével a P50/2 jelű segédmotoros kerékpár megépítésére, de ez az új típuscsalád tervével együtt meghiúsult. Szintén a Csepeli Motorkerékpárgyárhoz köthető a Pannónia elektromos robogó terve, amely a Berva utóda lehetett volna, de a programot néhány elkészült prototípus után törölték. A magyar segédmotor-gyártás ez után csak a 2000-es években, a Gaia nevű motorral éledt fel. Berva VT50 képtár
Források, hivatkozások
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
