Pannónia

A VeteránPark - veterán autók és motorok szabad enciklopédiája wikiből

VeteranBanner2012b.jpg

Pannónia
Logoregi.gif
Pannónia Motorkerékpárok
Alapítva1954
AlapítóCsepel Motorkerékpárgyár
Megszűnt1975
SzékhelyBp-Csepel, Magyarország
KulcsemberekSzente Gyula, Sági László

Tartalomjegyzék

Veterán Pannónia márkatörténet

A Pannónia márka 1954-ben született meg a Csepeli Motorkerékpárgyárban. Az első Pannónia, a Pannónia TL 1954-ben jelent meg, mely technikai megoldásait részben a Csepel 250-es típustól örökölte. Megjelenésének idején korszerűnek számított, így nem csak a belpiacra, de számos külföldi országba is jutott belőle (az elenevezés a motor elrendezésére utal - Teleszkóp elől, Lengővilla hátul). A „Pannónia” márkanév egyébként Molnár László technikustól származott

A T-sorozat szintén keresett volt a nemzetközi piacon, a Pannonia White – a T5-ös modell luxusváltozata – például kifejezetten kaliforniai exportra készült.

A P-sorozat valójában a T-sorozat elemeinek felhasználásával készült, a Csepel Motorkerékpárgyár ekkor már kevésbé koncentrált a fejlesztésekre. A Pannónia nem csak Magyarországon volt rendkívül népszerű, jelentős volt a külföldi export, melynek legnagyobb részét a szovjet megrendelések adták ugyan, de jutott Amerikába, Indiába, sőt még Brazíliába is. A gyár elmaradó fejlesztéseinek köszönhetően azonban egyre csökkentek az eladások, a gyártás 1975-ben szűnt meg, az utolsó modell a Pannónia P21 volt.

1974-ben a japán Yamaha szakemberei tárgyaltak egy negyvenezer négyzetméteres csepeli beruházásról, amely évente ötvenezer japán-magyar motorkerékpárt gyártott volna, 70%-ban exportra, ám az akkori vezetés elszabotálta az ötletet. 1975. október 24-én gördült le a csepeli gyártószalagról az utolsó, szám szerint a 689 039-ik Pannónia.

Hiba a bélyegkép létrehozásakor: convert: unable to open image `/home/veteranp/public_html/veteraninfo.hu/veteranpark/images/7/7d/800px-Csepel-Pannónia-Danuvia-Panni-Tünde.jpg': No such file or directory @ error/blob.c/OpenBlob/2589.
convert: missing an image filename `/home/veteranp/public_html/veteraninfo.hu/veteranpark/images/thumb/7/7d/800px-Csepel-Pannónia-Danuvia-Panni-Tünde.jpg/700px-800px-Csepel-Pannónia-Danuvia-Panni-Tünde.jpg' @ error/convert.c/ConvertImageCommand/3015.

VeteranBanner2012b.jpg

Veterán Pannónia modellek

A Pannónia szerelőcsarnoka az 1960-as években

VeteranBanner2012b.jpg

Pannónia Classic

A legrégebbiek, a "Csepel - Pannónia váltás" korából
PANNÓNIA MOTORKERÉKPÁROK
Típus éjárat Fénykép Leírás
Pannónia_TW/2 (1951~1954) 1950-csepel-250cc-twin-760x570.jpg leírás: /prototípus/ A Csepel Motorkerékpárgyárnál fejlesztett, 250-es twin elrendezésű motorról lehet szó. /hasonló márka: DKW (DE), Puch (AT), Triumph (DE)/
Pannónia TL (1954-1956) Pannonia250TL 54 55.jpg Kétütemű, egyhengeres, 250 cm3 űrtartalom, ...LE/....rpm, elől-hátul rugózott;
Pannónia RB 250/3 (1951~) Pannonia RB250.jpg leírás: /prototípus/ Kétütemű, kéthengeres 250 cm3-es boxermotor, vezérlése forgótárcsás, kerékhajtás: kardántengely, (oldalkocsi-meghajtás is), a hátsó villa teljes egészben együtt leng a motorral, a blokk tokozott, áramvonalas. A váz teljesen új megoldású.
Pannónia TLT/S (1956) Ptltsidecar.jpg leírás: /próbamotor/
Pannónia TLT (1956-1958) P-TLT-1956.jpg leírás
Pannónia TLF (1958-1961) Pannonia TLF T6.jpg leírás
Pannónia TLB (1960-1962) P-TLB.jpg leírás
Pannónia T1 >TLD (1961-1964) P-T1.jpg leírás
Pannónia T2 >TLD (1961-1964) PT2 1963.jpg leírás
Pannónia T3 >TLB (1960-1962) P TLB T3 Duna OK3 Sidecar.jpg leírás
Pannónia T4 (1960-1962) PT4.jpg leírás
Pannónia T5 (1964-1975) PannT5.jpg leírás
Pannónia T5 H (1964-1975) T5H.jpg leírás
Pannónia T6 (1964-1967) PannT6.jpg leírás
Pannónia T7 (1964-1967) PannT7.jpg leírás
Pannónia T8 (1964-1967) PannT801.jpg leírás
Pannónia T9 (1964-1967?) PannT9.jpg leírás
Pannónia P8 (?-?) PannP8.jpg leírás
Pannónia P9 (?-?) P9 02.jpg leírás
Pannónia P10 (1967-1973) P10.jpg leírás
Pannónia P10H (1967-1973) P10H.jpg leírás
Pannónia P11 (1974-1975) P11.JPG leírás
Pannónia P12 (1974-1975) P12 2.JPG leírás
Pannónia P20 (1968-1973) P20.jpg leírás
Pannónia P21 (1973-1975) P20exp.jpg leírás
Pannónia P21 Luxus (1973-1975) P21lux.JPG leírás

VeteranBanner2012b.jpg

Pannónia ritkaságok, sportmodellek, és prototípusok

Szerelés közben egy -triál- modell
= MÉG TÖBB = PANNÓNIA MOTORKERÉKPÁROK
Típus éjárat Fénykép Leírás
Csepel_350 (1951~) CSEPEL350PROTO.JPG leírás: prototípus 350 cm3, hosszirányú főtengely és váltó elrendezéssel, vsz. twin, kardán kihajtás;
Pannónia White 250 Shooting Star (19..-19..) White Shooting Star advert.jpg Kétütemű egyhengeres 250 cm3-es export sport modell
Pannónia T5 White (1958~) Pannoniat5white.jpg leírás: .
Csepel_250 (1956~) Csepel 250cc 1956 paulo torres.jpg ..
Pannónia P11 (1974~1975) P11.jpg leírás:
Pannónia P22 (1975-) P22limited edition.JPG ..
Pannónia P35N (1975~) P35n.jpg leírás: .
Pannónia 125 (1970-es évek) P125.jpg ..
Pannónia T250 (19..~19..) PannoniaT250.jpg leírás: .
Pannónia P350A (1975~) P350a.jpg ..
Pannónia_.... (19..~19..) [[Fájl:..|250px]] leírás: .
Pannónia .. (19..-19..) [[Fájl:..|250px]] ..
Pannónia_.... (19..~19..) [[Fájl:..|250px]] leírás: .
Pannónia .. (19..-19..) [[Fájl:..|250px]] ..
Pannónia_.... (19..~19..) [[Fájl:..|250px]] leírás: .
Pannónia .. (19..-19..) [[Fájl:..|250px]] ..

VeteranBanner2012b.jpg

Pannónia történet

(Magyarjarmu.hu Pannónia cikke)

A Csepel Motorkerékpárgyár 1953-ban mutatta be első Pannonia nevű motorkerékpárját. Ez a márka kevesebb, mint negyed évszázadot élt meg. Máig tartó népszerűsége annak a ténynek köszönhető, hogy az autóhiányos időkben sokak számára ez volt az egyetlen elérhető motoros közlekedési eszköz.

$ 3.jpg

Az 1953-ban kifejlesztett Pannonia révén megteremtődött a lehetőség a nemzetközi mércével is elfogadható gyártásmennyiséghez. Az ötvenes évek elejére ugyanis már tekintélyes hátrányba kerültünk az akkoriban testvérinek mondott kelet-európai motorgyártó országokhoz képest. 1955-ben Csehszlovákia közel 100,000 motorkerékpárt gyártott, az NDK-ban 70,000, Lengyelországban 30,000 készült. A Szovjetúnió akkor éppen negyedmilliós termelése persze minden tekintetben egy másik világ volt, de akkor is szerénynek kell neveznünk a hazai gyártás 16500 darabos teljesítményét.

A legelső Pannonia, a TL 1954. végére lett sorozatérett. A típusnév megfejtése: teleszkópvilla elöl, lengővilla hátul. Az első teleszkópvilla még olajcsillapítás nélkül készült.

A korabeli helyzet illusztrálására egy számadat: 1955-ben a belkereskedelem 36000 motorkerékpárt és robogót igényelt. Csepelen készült 13390 motor, ebből 6747 ment exportra…

1955. végén megjelentek az első híradások a Pannonia TLT-ről. A plusz T betű a tokozott láncbúrára utalt. A lánc élettartamát növelő lemezborítás a lengőkarral egységet, önhordó szerkezetet képezett. A műszakilag is figyelemre méltó konstrukció, amely Bogáti Péter munkája volt, pontos szerelést és sok anyagot igényelt. A későbbiekben, amikor az önköltség már komolyabb szerepet játszott, ez gondot okozott. Míg a Pannonia TL 250-esnél a meggypiros szín, a TLT-nél az almazöld számított általánosnak, ami felüdülés lehetett az egyenfekete motorok után a gyáriaknak és vevőknek egyaránt.

1956-ra esik a csepeli motorkerékpárgyár legnagyobb sportsikere. A franciaországi 24 órás versenyen, a Bol d’Or futamon a Mogürt külkereskedő cég két magyar versenymotort állított rajthoz a 250-es kategóriában. A Kurucz György-Reisz János alkotta kettős kategóriagyőzelmet szerzett, míg a Cserkúti László -Szűcs László páros harmadik lett. A jobbik csapat az abszolút értékelésben a negyedik helyen végzett.

1956. októberében a vállalatcsoport új neve Csepel Vas- és Fémművek lett, s a motorkerékpár gyártó részleg neve hivatalosan is Csepeli Motorkerékpárgyár lett. A gyártás fokozatosan növekedett: 1956-ban 11258, 1957-ben 13000, 1958-ban pedig több, mint 17000 Pannonia készült.

1957-ben több kisebb változtatást eszközöltek a TLT-n: megvilágított számlapú sebességmérő, kormány- és szerszámdobozzár, fehér színű kormánymarkolat stb. került a motorokra.

1958-ban összeolvadt a Csepeli Motorkerékpárgyár és a Nagytömegárugyár. Ezzel nem csupán a gyártási volumen megnövelésére nyílott mód, de a Tünde robogónak is ez a lépés készítette elő a terepet.

Az ’50-es évek végére Nyugat-Európában jelentősen lanyhult a motorkerékpárok iránti kereslet, ám a szocialista blokk országaiban éppen ellenkező tendencia érvényesült. Az ok roppant prózai volt: mivel nehéz volt autóhoz jutni, ezért aki csak tehette motoros kétkerekűt vásárolt. A legnagyobb felvevőpiac természetesen a Szovjetúnió volt. A Pannonia szovjet exportja először az 1960-1965. közötti ötéves tervperiódusban valósult meg. A T1 típusjelzésű Pannonia volt az első, amely meghódította a szovjet piacot. Ez az 1961-ben bemutatott modell a TLT modernizált változata volt: először 1958-ban jött a TLF, majd ’59-ben a TLF 250/59, ’60-ban a TLF 250/60, végül 1961-ben a T1. A leglényegesebb változás, hogy a motor teljesítményét 11, majd 14 lóerőre növelték. Megjelent a mágnesgyújtás, majd a dinamós kivitel is. Lecserélték a hátsó lámpát is. A T1 egészen 1964-ig maradt gyártásban.

A TLF fejlesztésével párhuzamosan elkészült a Pannonia „csúcsmodellje”, a TLB, amelynél a B a burkolat szóra utalt. A burkolat közelebb vitte a motorkerékpárt az autókhoz, így az emberek a vágyott járműhöz hasonló szerkezetre pattanhattak. Ám a karosszéria beburkolása nem feledtette azt a tényt, hogy esőben motoros és utasa ugyanúgy bőrig ázott, mint korábban. Míg a TLF Moszkvában, addig a TLB Lipcsében debütált. Ez is mutatja, hogy a Pannonia működésében továbbra is kulcsfontosságú volt az export…

Kezdetben az új típust “burkolt Pannónia TLT 250-es” megjelöléssel említik a gyári iratok, s 1958, majd 1959 lett a bemutatásra kitűzött idõpont. Végül 1960. nyarán vették gyártásba. Kétféle kivitel készült, az NDK-ba kizárólag dinamós, akkumulátorgyújtásos, belföldre szinte kizárólag mágnesgyújtásos. Az elsõ széria még peremezés nélküli sárvédõvel, nem állítható rugóstaggal jelent meg, a dúsítókar pedig a jobb oldali kormánymarkolat mellett, felül volt. Késõbb a sárvédõ formája változott, bevezették a terheléshez állítható rugóstagot, és 1961 derekán a dúsítókar a bal oldali markolat mellé, alá került.

1962. július 5-én elkészült a 250,000. Csepeli motorkerékpár. Ekkor már süllyesztőbe kerültek az olyan típusnevek, mint a TLF vagy a TLB. A TLF utóda a korábban emlegetett T1, míg a TLB-é a T3, illetve a T4 lett. Eközben a szerkesztő-részleg munkatársai különböző előremutató prototípusokkal próbálták meg az egyre idősebb 250-es konstrukciót valahogy életben tartani.

1964-től a T1 helyére a T5 lépett, mint alaptípus. E motor leglényegesebb újdonsága az erősebb, 16 lóerős erőforrás. Tíz éven át ez a motor biztosította a Motorkerékpárgyár túlélését – ugyanis ezt volt hajlandó nagyobb tételben átvenni a szovjet fél. A T5-ből számtalan változat készült, amelyeket az exportpiacokon T6, T7 és T8 néven árusítottak.

A háttérben viszont mélyreható változások készülődtek. 1962-ben a Kohó- és Gépipari Minisztérium illetékesei kiadták az utasítást egy kéthengeres, „világszínvonalú” motor kifejlesztésére. „A személygépkocsi-ipar rohamos fejlődéséből eredő konkurencia a motorkerékpár-szükségletet csökkentette, s a gyártásukat megtartó motorkerékpárgyárakat a múltban el sem képzelhető konstrukciók kifejlesztésére kényszerítette”. A döntéstől az első szériamodellek elkészítéséig hat év telt el.

Mivel a P20 piacra dobása egyre csúszott, ezért elkészült egy átmeneti típus, amely a T5 és a P20 „legjobb” tulajdonságait ötvözte. Ez lett a P10, amely a P20 benzintartályát és módosított első villáját, s a T5 új hengerrel ellátott motorját kapta. A modell jellemzője lett a széles bordázatú, öntöttvas henger, az ugyancsak széles bordázatú, könnyűfémből készült, középgyertyás hengerfejjel, a P20-szal tipizált első teleszkóp, kormány és hátsó rugóstagok, a VT3 hátsó lámpa stb. A sorozatgyártás 1966. őszén indult, s 1973. végéig tartott. Összesen 43492 példány hagyta el a gyárat

1968 az új gazdasági mechanizmus bevezetésének éve volt. Durva leegyszerűsítéssel azt mondhatjuk, hogy a piaci viszonyok alkalmazására tettek kísérletet az államszocializmus tervgazdaságos viszonyai között. A motorkerékpárt a maximált árkategóriába sorolták, az az árát nem lehetett emelni. A T5 2500 forinttal lett olcsóbb, azaz 13500 forintba került, míg a p10-est 16500 helyett 14300 forintért lehetett hazavinni. A nyersanyag- és energia-árak azonban egyre emelkedtek, nem beszélve a bérköltségekről. A Motorkerékpárgyár szinte megoldhatatlan csapdahelyzetbe került.

1968. végén piacra dobták a P20-t. A kéthengeres motorkerékpár rosszkor érkezett. Túl drága volt, a szovjetek nem kértek belőle. Készült néhány módosított változat, de végül a Csepel Művek vezetősége döntött, s 1975. őszén a Motorkerékpárgyár beszűntette a termelést. A Motorkerékpárgyár beolvadt a Kerékpárgyárba, amely Jármű- és Konfekcióipari Gépgyár néven folytatta a működését egészen 1987-ig. Közel 700,000 motorkerékpár készült Csepelen.

Gyári-, sport-, és háziműhelyek alkotóinak is, ihletet adott.....

Pannonia sport.jpg

VeteranBanner2012b.jpg

Pannónia videók

Pannonia ende.png
Mielőtt "motoroznánk", és akit mélyebben érdekel a Pannónia márka sorsa, annak ajánlom az Indavideo.hu oldalon, Kende Márta "Küzdelem" (1974) című, 6 részes dokumentum filmjét, a Pannónia végnapjairól. (a film, az "átkosban" be volt tiltva.)

Balra, egy rövid német nyelvű cikk a Quelle magazinból, a "Pannónia haláláról"

A film video hivatkozásai: 1-6 rész

Most pedig >>videosarok<<

23aPannon Csepel logo.jpg

VeteranBanner2012b.jpg

Kapcsolódó Pannónia oldtimer linkek

A Wikimédia Commons tartalmaz Pannónia témájú médiaállományokat.


VeteranPark-logo-webes.png Backtop.jpg