Ural

A VeteránPark - veterán autók és motorok szabad enciklopédiája wikiből

A lap korábbi változatát látod, amilyen Gaal Szilveszter (vitalap | szerkesztései) 2016. január 27., 21:11-kor történt szerkesztése után volt.
Ural
Ural logo 200.jpg
Alapítva1941
AlapítóA szovjet kormány
SzékhelyIrbit, Oroszország
A(z) Ural weboldala

Veterán Ural márkatörténet

Az Ural története egészen 1939-ig nyúlik vissza, a Szovjetunió a háborúra való készülődés jegyében vette tervbe egy harcászatban is alkalmazható motorkerékpár elkészítését. A Védelmi Minisztériumban kezdődött el az a beszélgetés, melynek célja az volt, hogy meghatározzák a Vörös Hadserege mobilizálási törekvéseit hatékonyan támogató motorkerékpár főbb paramétereit. Mivel az elképzelésekhez leginkább a BMW R71-es modell állt közel, ezért a kormány 5 modellt vásárolt, melyeket a szakemberek alapos "vizsgálat" alát vetettek. 1941-ben elkészültek az első Ural M-72 modellek, majd Sztálin jóváhagyásával megkezdődött a sorozatgyártás, 1942. október 25.-én pedig megérkeztek a csatamezőre az első Ural M-72 modellek.

Az ősmodellt a hatszázötven köbcentis, de már felülszelepelt M61-es követte. Ekkortól használták az Ural márkajelölést is. Később a 61-est is továbbfejlesztették és leszármazottai lettek az M62-es, illetve az M63-as. Közben az ukrán üzemben szintén átgondolták az ősmodellt. Az utód abban tér el a korábbiaktól, hogy elől, lengőkaros felfüggesztést és hidraulikus lengéscsillapítókat találunk. Teljesen különálló modellként említhető viszont, az ötvenes évek végén megjelentetett K750-es. Az ismét alaposan átdolgozott ukrán típus dugattyúin már két olajlehúzó gyűrű volt, hűtőbordákkal látták el az olajteknőt és más lett a hengerfej, illetve megnövelték a sűrítést is. A futómű hátul lengővillára, elől pedig rövid lengőkarra támasztott felfüggesztésből áll. Bevezettek egy szintén új fejlesztésű oldalkocsit is, mellyel a típus elnyerte a nyolcvanas évek elejéig gyártott formáját. A kései Dnyeperek, például az MT 12-es, dupla nyereggel és nagy kapacitású tankkal, míg a klasszikus MT9, oldalkocsival és hátrameneti fokozattal készült.

A rendszerváltás után számos nyugati import alkatrésszel próbálták kiküszöbölni a régi hibákat, melyek nagyrészt az addigi beszállítók csapni való anyagminőségén múlott - igazán megbízhatóak mégsem lettek. Mivel már nem a hazai piac mindennapi munkaigényeit, hanem a nyugati világ retro irányzatát szolgálják ki, ismét "katonásították" a modelleket és olyan fantázianevekkel látták el, mint Sportsman, Retro vagy Classic. A felszereltség, illetve a felépítés kisebb-nagyobb eltérései jelentik a különböző modellek közti különbséget. A cég új tulajdonosai főként arra koncentráltak, hogy a muzeális technika megfeleljen a mai közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi előírásoknak. A kései M-62 leszármazottak gyújtása már elektronikus, a sokszor kifogásolt porlasztókat Keihin gyártmányúra cserélték. Az Ural mai kínálatából a Wolf elnevezésű chopper lóg ki a sorból, a Moscow Nightwulfes bikerei nyújtották hozzá az ihleteket.

Veterán Ural motor modellek

Kapcsolódó oldtimer Ural hivatkozások, források