Ural

A VeteránPark - veterán autók és motorok szabad enciklopédiája wikiből

A lap korábbi változatát látod, amilyen Gaal Szilveszter (vitalap | szerkesztései) 2016. január 29., 12:05-kor történt szerkesztése után volt.

VeteranBanner2012b.jpg

Ural
Ural logo 200.jpg
Ирбитский мотоциклетный завод, tr. Irbitskiy Mototsikletniy Zavod
Alapítva1941
AlapítóA szovjet kormány
SzékhelyIrbit, Oroszország
A(z) Ural weboldala

Veterán Ural márkatörténet

Az Ural története egészen 1939-ig nyúlik vissza, a Szovjetunió a háborúra való készülődés jegyében vette tervbe egy harcászatban is alkalmazható motorkerékpár elkészítését. A Védelmi Minisztériumban kezdődött el az a beszélgetés, melynek célja az volt, hogy meghatározzák a Vörös Hadserege mobilizálási törekvéseit hatékonyan támogató motorkerékpár főbb paramétereit. Mivel az elképzelésekhez leginkább a BMW R71-es modell állt közel, ezért a kormány 5 modellt vásárolt, melyeket a szakemberek alapos "vizsgálat" alát vetettek. 1941-ben elkészültek az első Ural M-72 modellek, majd Sztálin jóváhagyásával megkezdődött a sorozatgyártás, 1942. október 25.-én pedig megérkeztek a csatamezőre az első Ural M-72 modellek.

BMWR71-Ural.jpg
Fájl:Pelda.jpg

Az ősmodellt a hatszázötven köbcentis, de már felülszelepelt M61-es követte. Ekkortól használták az Ural márkajelölést is. Később a 61-est is továbbfejlesztették és leszármazottai lettek az M62-es, illetve az M63-as. Közben az ukrán üzemben szintén átgondolták az ősmodellt. Az utód abban tér el a korábbiaktól, hogy elől, lengőkaros felfüggesztést és hidraulikus lengéscsillapítókat találunk. Teljesen különálló modellként említhető viszont, az ötvenes évek végén megjelentetett K750-es. Az ismét alaposan átdolgozott ukrán típus dugattyúin már két olajlehúzó gyűrű volt, hűtőbordákkal látták el az olajteknőt és más lett a hengerfej, illetve megnövelték a sűrítést is. A futómű hátul lengővillára, elől pedig rövid lengőkarra támasztott felfüggesztésből áll. Bevezettek egy szintén új fejlesztésű oldalkocsit is, mellyel a típus elnyerte a nyolcvanas évek elejéig gyártott formáját. A kései Dnyeperek, például az MT 12-es, dupla nyereggel és nagy kapacitású tankkal, míg a klasszikus MT9, oldalkocsival és hátrameneti fokozattal készült.

A rendszerváltás után számos nyugati import alkatrésszel próbálták kiküszöbölni a régi hibákat, melyek nagyrészt az addigi beszállítók csapni való anyagminőségén múlott - igazán megbízhatóak mégsem lettek. Mivel már nem a hazai piac mindennapi munkaigényeit, hanem a nyugati világ retro irányzatát szolgálják ki, ismét "katonásították" a modelleket és olyan fantázianevekkel látták el, mint Sportsman, Retro vagy Classic. A felszereltség, illetve a felépítés kisebb-nagyobb eltérései jelentik a különböző modellek közti különbséget. A cég új tulajdonosai főként arra koncentráltak, hogy a muzeális technika megfeleljen a mai közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi előírásoknak. A kései M-62 leszármazottak gyújtása már elektronikus, a sokszor kifogásolt porlasztókat Keihin gyártmányúra cserélték. Az Ural mai kínálatából a Wolf elnevezésű chopper lóg ki a sorból, a Moscow Nightwulfes bikerei nyújtották hozzá az ihleteket.

Veterán Ural motor modellek

VeteranBanner2012b.jpg

Kapcsolódó oldtimer Ural hivatkozások, források

A Wikimédia Commons tartalmaz Ural témájú médiaállományokat.
VeteranPark-logo-webes.png Backtop.jpg