Velorex
|  |
A VeteránPark - veterán autók és motorok szabad enciklopédiája wikiből
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{Márka | {{Márka | ||
| név = Velorex (MOTO-VELO-sport) | | név = Velorex (MOTO-VELO-sport) | ||
| - | | logo = | + | | logo = Velorex-logo.jpg |
| képméret = 150 px | | képméret = 150 px | ||
| képaláírás = | | képaláírás = | ||
A lap 2010. október 22., 15:07-kori változata
| Velorex (MOTO-VELO-sport) | |
 | |
| Alapítva | 1938 |
| Alapító | František Stránský és Mojmír Stránský |
| Megszűnt | 1985 |
| Székhely | Csehszlovákia, Parníkból, majd 1950-től Solnice |
| Kulcsemberek | František Stránský és Mojmír Stránský |
Tartalomjegyzék |
Velorex márkatörténet
A Velorex márka elődje, a MOTO-VELO-sport 1938-ban jött létre, a jellegzetes háromkerekű járműveket készítő üzemet 1952-ben keresztelték át Velorex Gyártási Szövetkezetté.
František Stránský és öccse, Mojmír Stránský az 1930-as évek elején kerékpárjavítással foglalkoztak Parníkban Česká Třebová mellett. A fiatalabb fiú az idősebb inasa is volt egyben. 1936-ban megtetszett nekik a Morgan háromkerekű. Elkezdtek gondolkodni egy olcsó háromkerekű jármű megépítésén, mely betölthetné az űrt a motorkerékpárok és az autók közt. Ezt a szerkezetet a fiatalok és a szegényebbek részére szánták. 1938-ban jött létre a Velorex elődje, a MOTO-VELO-sport.
1943-ban elkészült az első prototípus, mely alumíniumlemezzel bevont csőváz főleg kerékpáralkatrészből összeállított jármű volt. Cseh nyelven a tengely os, a kocsi kára, -káré. Így keletkezett az Oskar elnevezés. Az Oskar iránt nagy volt az érdeklődés, de az alulméretezett biciklikerekek és más alkatrészek nem bírták a terhelést. Fokozatosan az alkatrészeket helyettesítették motorbicikli alkatrészekkel. Különböző motortípusokat próbáltak ki az Oskar meghajtására.
Megkezdődik az Oscar gyártása
1945-ben kibéreltek egy műhelyt az út mellett Česká Třebovában. Itt gyártották le az első sorozatot az Oskarból. A praktikus rezgésmentes csővázat először szerelőruha anyagával vonták be, ami a mai farmeranyaghoz volt hasonló, de azt hamarosan a vízálló vászon, majd a műbőr váltotta fel. 3 darabot 150 cm3-es ČZ, 3 darabot 300 cm3-es PAL, 6 darabot 250 cm3-es JAWA motor hajtott. A 300 cm3-es PAL motor eredetileg egyhengeres 6 lóerős stabil motor volt, mezőgazdasági felhasználásra, melyen rajta volt a hűtés és egy különálló sebességváltó szekrény. A próbagyártás után elkezdtek gondolkodni a sorozatgyártáson, de ebben az időben egyesítették a motorkerékpár és az autógyártást. Az autógyártást Kopřivnicébe és Mladá Boleslavba összpontosították. A motorkerékpárokat csak a JAWA és a ČZ gyárthatta, ezért a háromkerekűt könnyű járműként sorolták be a rokkantak számára, így adómentesen gyárthattak, ára fele volt a motorkerékpár árának.
1950. május 9-én volt Prágában az első motorkerékpár- és könnyűjármű-verseny, melyen részt vett a Stránský testvérpáros is. František egy JAWA 250 cm3-es motorral ellátott 21-es rajtszámú Oskarral és Mojmír egy DKW 350-es motorral ellátott 34-es rajtszámú Oskarral. A versenyen 29 saját gyártású jármű vett részt. Mojmír több mint 85 km/h átlagsebességet ért el. Ezért tiszteletbeli elismerést kapott. Magasan volt értékelve mindkét Oskar a szép kézműves munkáért a konstrukció életképességéért és a hosszabb távokra való kihasználhatóságáért. Az Oskarban ki volt próbálva a Tigris tank 600 cm3-es kétütemű motorja is, melyet a háború alatt szereztek, de a műszaki bonyolultsága és nehézkes kiszolgálása miatt ezt a prototípust kisteherautóvá alakították át.
1950-ben a párt úgy döntött a Stránsky-fivérek üzemét beolvasztja a VELO gyártási szövetkezetbe, mely Hradec Královéban székelt, s amelyet 2 évvel később Velorex Gyártási Szövetkezetté kereszteltek. Itt kisebb sorozatokban gyártották az Oskarokat 250 cm3-es JAWA motorral. A nem megfelelő gyártási körülmények és a növekvő érdeklődés miatt a gyártást Parníkból áthelyezték Solnicebe (ejtsd: Szolnyice), az Orlicei hegyekbe. Ide költözött a két Stránský-fivér is a hat alkalmazottjukkal együtt. Ebben az évben 120 darab Oskar 54-est gyártottak le.
1952-ben már 180 darabot gyártottak. Ebben az évben az első futóművet is alacsonyabbra helyezték. 1954-ben 80 alkalmazott már havi 40 darabot gyártott. Az év eleje azonban nagyon szomorúan kezdődött, 1954. január 21-én Frantisek Stránsky megcsúszott egy prototípussal a jeges úton és a súlyos fejsérüléseibe nemsokára belehalt.
Megjelenik a Velorex 16
Ebben az időszakban változtatták meg az első kerék és a hátsókerék lengőkarjainak felfüggesztését. Megjelent a sorozatgyártásban is az ívelt hosszú tető. Megkezdték az előre- hátramenet mechanikus kapcsolónak a beépítését. 1955-ben kezdték a 19-es ČZ kerekeket felváltani a 16-os JAWA kerekek. Mojmír Stránský nem volt hajlandó belépni a kommunista pártba, ezért elbocsátották. Ebben az időben már elkezdték beépíteni a JAWA 350 cm3-es motorokat. A következő évben az Oskar 54 nevet megváltoztatják a későbbi Velorexre. Az első új név a 19-es kerekek megszűnésével jelent meg. A Velorexek a kerékről kapták a 16-os típusszámot (Velorex 16).
1959-ben rekordot döntöttek. Az üzem havonta 120 darab Velorex 16-ot gyártott. Két évvel később befejezték az új üzem építését, amely Rychňove nad Knežnouban volt. A gyártás átköltözött az új műhelybe. Solnicen szerelték össze továbbra is a Velorexeket és kibővítik a tevékenységüket egy kárpitos műhellyel.
1963-ban nagy változtatások történnek a Solnice-i gyártási programban. Januárban elkezdték a 16-os típusba szerelni a ČZ 175-ös motort. Márciusban a 16-os típusokat már JAWA 350-es 572-es típusú motorral is szerelték. Mindkét típus elektromos önindítóval volt ellátva. Ebben az évben befejezték a JAWA 250-es motor beépítését. A 8,5 lóerős motor teoretikusan és praktikusan is megfelelt a rokkantkocsikra támasztott igényeknek, mert a maximális sebességük 30 km/órára volt korlátozva.
A 16/350-es típust 1968-ban lényeges újításokon esett át. Ekkor kezdték beépíteni az 572-3-as típusjelű motort. Megváltozik a jobboldali motorblokk, melybe egyenesen beépül a dinamó-önindító. A motor silent blokkokként szerelődött, amit lehetővé tette a hidraulikus tengelykapcsoló beépítése. 1970-ben kétküllős lett a kormány. A hátsó keréktartó lengőkart ellátták a jobboldalon is egy lengéscsillapítóval, mert az eddigi gyártásban alkalmazott egyetlen baloldali lengéscsillapítóval a villa mindig megcsavarodott.
A háromkerekű Velorex korszak vége
1971 szeptemberében befejeződött a háromkerekűek gyártása. Novemberben beindult a négykerekűek gyártása 435-0 típusszám alatt. Ezekbe már JAWA 350 572-04-es típusú motorokat szereltek. Az év végéig 50 darabot gyártottak le. A 435-ös típusnak kellett volna felváltania a háromkerekűeket, de azok nem szereztek akkora hírnevet, mint a háromkerekűek. Ebben az időben a csehszlovák autóipar is nagyot fejlődött, ráadásul a négykerekűek már más elbírálás alá estek, nem tudták felvenni a versenyt az olyan típusokkal, mint például a Trabant. Nagyon sok volt a konstrukciós hibájuk. A gyártás közben rengeteg volt a változtatás. A hibák arra kényszeríttették a szövetkezetet, hogy 1973-ban leálljanak a gyártással. A 435-0-ás típusból mindössze 1380 darab lett legyártva. A solnice-i gyártást nem tudta megmenteni a 435-D típus sem, amely üvegszálas műanyagból készült és hasonlított a Fiat 500-asra. Próbálkoztak riksák készítésével is, de hiába. Így a gyártás végleg befejeződött.
Továbbra is fenntartották az alkatrészgyártást az eddigi típusokra, és más termékek gyártásába kezdtek. Az 1980-as években érdeklődött India a háromkerekűek iránt. Szerette volna megvásárolni a gyártási programot, de sajnos már csak a műszaki dokumentációt találták a gyárban a készülékek és berendezések ekkorra már eltűntek. Ezért az üzlet nem jöhetett létre.
Velorex modellek
- Oskar 54 ()
- Oskar 16/250 ()
- Velorex 16/175 ()
- Velorex 16/350 ()
- Velorex 453-0 ()
Kapcsolódó hivatkozások
Köszönetnyilvánítás
Ez úton mondunk köszönetet a Velorex Klub képviselőinek, akik hozzájárultak, hogy a VeteránParkon felhasználhassuk a klub által gyűjtött információkat, tapasaztalatokat.