Pannónia

A VeteránPark - veterán autók és motorok szabad enciklopédiája wikiből

(Változatok közti eltérés)
(→Pannónia Classic: javítások)
 
(49 közbeeső változat nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
-
Pannónia
+
[[Fájl:VeteranBanner2012b.jpg|735px]]
-
 
+
{|
 +
|bgcolor="whitesmoke"|
{{Márka
{{Márka
| név = Pannónia
| név = Pannónia
-
| logo = [[Fájl:Pannónia-logó.gif]]
+
| logo = Logoregi.gif
-
| képméret = 150px
+
| képméret =  
-
| képaláírás =  
+
| képaláírás = Pannónia Motorkerékpárok
| alapítva = 1954
| alapítva = 1954
| alapító = [[Csepel Motorkerékpárgyár]]
| alapító = [[Csepel Motorkerékpárgyár]]
| megszűnt = 1975
| megszűnt = 1975
-
| székhely = Csepel, Magyarország
+
| székhely = Bp-Csepel, Magyarország
| jelmondat =  
| jelmondat =  
-
| kulcsemberek =  
+
| kulcsemberek = Szente Gyula, Sági László
| honlap =  
| honlap =  
}}
}}
 +
== '''Veterán Pannónia márkatörténet''' ==
 +
A '''Pannónia''' márka 1954-ben született meg a [[Csepeli Motorkerékpárgyár]]ban. Az első Pannónia, a [[Pannónia TL]] 1954-ben jelent meg, mely technikai megoldásait részben a [[Csepel 250]]-es típustól örökölte. Megjelenésének idején korszerűnek számított, így nem csak a belpiacra, de számos külföldi országba is jutott belőle (az elenevezés a motor elrendezésére utal - Teleszkóp elől, Lengővilla hátul). A „Pannónia” márkanév egyébként Molnár László technikustól származott
-
== Veterán Pannónia márkatörténet ==
+
A T-sorozat szintén keresett volt a nemzetközi piacon, a ''Pannonia White'' – a T5-ös modell luxusváltozata – például kifejezetten kaliforniai exportra készült.
-
A '''Pannónia''' márka 1954-ben született meg a [[Csepeli Motorkerékpárgyár]]ban. Az első Pannónia, a [[Pannónia TL]] 1954-ben jelent meg, mely technikai megoldásait részben a [[Csepel 250]]-es típustól örökölte. Megjelenésének idején korszerűnek számított, így nem csak a belpiacra, de számos külföldi országba is jutott belőle.  
+
A P-sorozat valójában a T-sorozat elemeinek felhasználásával készült, a Csepel Motorkerékpárgyár ekkor már kevésbé koncentrált a fejlesztésekre.  
 +
A Pannónia nem csak Magyarországon volt rendkívül népszerű, jelentős volt a külföldi export, melynek legnagyobb részét a szovjet megrendelések adták ugyan, de jutott Amerikába, Indiába, sőt még Brazíliába is. A gyár elmaradó fejlesztéseinek köszönhetően azonban egyre csökkentek az eladások, a gyártás 1975-ben szűnt meg, az utolsó modell a [[Pannónia P21]] volt.
-
A T-sorozat szintén keresett volt a nemzetközi piacon, a ''Pannonia White'' – a T5-ös modell luxusváltozata – például kifejezetten kaliforniai exportra készült.
+
1974-ben a japán [[Yamaha]] szakemberei tárgyaltak egy negyvenezer négyzetméteres csepeli beruházásról, amely évente ötvenezer japán-magyar motorkerékpárt gyártott volna, 70%-ban exportra, ám az akkori vezetés elszabotálta az ötletet. 1975. október 24-én gördült le a csepeli gyártószalagról az utolsó, szám szerint a 689 039-ik Pannónia.
-
A P-sorozat valójában a T-sorozat elemeinek felhasználásával készült, a Csepel Motorkerékpárgyár ekkor már kevésbé koncentrált a fejlesztésekre. „Ihletett” a japánoktól próbáltak szerezni, az importált [[Yamaha YDS]] motor adta például a [[Pannónia P20]] alapját. Ennek kapcsán születőben volt egy megállapodás a Yamahával is, ám ezt a lehetőséget végül nem használta ki a gyár.
+
[[Fájl:800px-Csepel-Pannónia-Danuvia-Panni-Tünde.jpg|center|700px]]
-
A Pannónia rendkívül népszerű volt nem csak Magyarországon, rendkívül jelentős volt a külföldi export, melynek legnagyobb részét a szovjet megrendelések adták ugyan, de jutott Amerikába, Indiába, Brazíliába is. A gyár elmaradó fejlesztéseinek köszönhetően azonban egyre csökkentek az eladások, a gyártás 1975-ben szűnt meg, az utolsó modell a [[Pannónia P21]] volt. 
+
[[Fájl:VeteranBanner2012b.jpg|735px]]
 +
== '''Veterán Pannónia modellek''' ==
 +
[[Fájl:Pannonia_Factory.jpg|thumb|center|540px|'''A Pannónia szerelőcsarnoka az 1960-as években''']]
 +
[[Fájl:VeteranBanner2012b.jpg|735px]]
 +
=== '''Pannónia Classic''' ===
 +
[[Fájl:PannonG2.jpg|thumb|center|640px| '''A legrégebbiek, a "Csepel - Pannónia váltás" korából''']]
-
== Veterán Pannónia modellek ==
+
{|widht="100%" rules=rows border=1| style="border-style: outset; border-width: 8px; border-color: blue;"
 +
|+style="color: crimson;"|'''PANNÓNIA MOTORKERÉKPÁROK'''
 +
!widht="150px" align="center" bgcolor="navy" style="color: gold;"|Típus
 +
!widht="120px" align="center" bgcolor="navy" style="color: gold;"|éjárat
 +
!align="center" bgcolor="navy" style="color: gold;"|Fénykép
 +
!align="center" bgcolor="navy" style="color: gold;"|Leírás
 +
|-align="center" bgcolor="lightgray"
 +
|[[Pannónia_TW/2]]
 +
|(1951~1954)
 +
|[[Fájl:1950-csepel-250cc-twin-760x570.jpg|250px]]
 +
|leírás: /prototípus/ A Csepel Motorkerékpárgyárnál fejlesztett, 250-es twin elrendezésű motorról lehet szó. /hasonló márka: DKW (DE), Puch (AT), Triumph (DE)/
 +
|-align="center" bgcolor="royalblue"
 +
|[[Pannónia TL]]
 +
|(1954-1956)
 +
|[[Fájl:Pannonia250TL_54_55.jpg|250px]]
 +
|Kétütemű, egyhengeres, 250 cm3 űrtartalom, ...LE/....rpm, elől-hátul rugózott;
 +
|-align="center" bgcolor="lightgray"
 +
|[[Pannónia RB 250/3]]
 +
|(1951~)
 +
|[[Fájl:Pannonia_RB250.jpg|250px]]
 +
|leírás: /prototípus/ Kétütemű, kéthengeres 250 cm3-es boxermotor, vezérlése forgótárcsás, kerékhajtás: kardántengely, (oldalkocsi-meghajtás is), a hátsó villa teljes egészben együtt leng a motorral, a blokk tokozott, áramvonalas. A váz teljesen új megoldású.
 +
|-align="center" bgcolor="royalblue"
 +
|[[Pannónia TLT/S]] 
 +
|(1956)
 +
|[[Fájl:Ptltsidecar.jpg|250px]]
 +
|leírás: /próbamotor/
 +
|-align="center" bgcolor="lightgray"
 +
|[[Pannónia TLT]]
 +
|(1956-1958)
 +
|[[Fájl:P-TLT-1956.jpg|250px]]
 +
|leírás
 +
|-align="center" bgcolor="royalblue"
 +
|[[Pannónia TLF]]
 +
|(1958-1961)
 +
|[[Fájl:Pannonia TLF T6.jpg|250px]]
 +
|leírás
 +
|-align="center" bgcolor="lightgray"
 +
|[[Pannónia TLB]]
 +
|(1960-1962)
 +
|[[Fájl:P-TLB.jpg|250px]]
 +
|leírás
 +
|-align="center" bgcolor="royalblue"
 +
|[[Pannónia T1]] >TLD
 +
|(1961-1964)
 +
|[[Fájl:P-T1.jpg|250px]]
 +
|leírás
 +
|-align="center" bgcolor="lightgray"
 +
|[[Pannónia T2]] >TLD
 +
|(1961-1964)
 +
|[[Fájl:PT2 1963.jpg|250px]]
 +
|leírás
 +
|-align="center" bgcolor="royalblue"
 +
|[[Pannónia T3]] >TLB
 +
|(1960-1962)
 +
|[[Fájl:P_TLB_T3_Duna_OK3_Sidecar.jpg|250px]]
 +
|leírás
 +
|-align="center" bgcolor="lightgray"
 +
|[[Pannónia T4]]
 +
|(1960-1962)
 +
|[[Fájl:PT4.jpg|250px]]
 +
|leírás
 +
|-align="center" bgcolor="royalblue"
 +
|[[Pannónia T5]]
 +
|(1964-1975)
 +
|[[Fájl:PannT5.jpg|250px]]
 +
|leírás
 +
|-align="center" bgcolor="lightgray"
 +
|[[Pannónia T5 H]]
 +
|(1964-1975)
 +
|[[Fájl:T5H.jpg|250px]]
 +
|leírás
 +
|-align="center" bgcolor="royalblue"
 +
|[[Pannónia T6]]
 +
|(1964-1967)
 +
|[[Fájl:PannT6.jpg|250px]]
 +
|leírás
 +
|-align="center" bgcolor="lightgray"
 +
|[[Pannónia T7]]
 +
|(1964-1967)
 +
|[[Fájl:PannT7.jpg|250px]]
 +
|leírás
 +
|-align="center" bgcolor="royalblue"
 +
|[[Pannónia T8]]
 +
|(1964-1967)
 +
|[[Fájl:PannT801.jpg|250px]]
 +
|leírás
 +
|-align="center" bgcolor="lightgray"
 +
|[[Pannónia T9]]
 +
|(1964-1967?)
 +
|[[Fájl:PannT9.jpg|250px]]
 +
|leírás
 +
|-align="center" bgcolor="royalblue"
 +
|[[Pannónia P8]]
 +
|(?-?)
 +
|[[Fájl:PannP8.jpg|250px]]
 +
|leírás
 +
|-align="center" bgcolor="lightgray"
 +
|[[Pannónia P9]]
 +
|(?-?)
 +
|[[Fájl:P9_02.jpg|250px]]
 +
|leírás
 +
|-align="center" bgcolor="royalblue"
 +
|[[Pannónia P10]]
 +
|(1967-1973)
 +
|[[Fájl:P10.jpg|250px]]
 +
|leírás
 +
|-align="center" bgcolor="lightgray"
 +
|[[Pannónia P10H]]
 +
|(1967-1973)
 +
|[[Fájl:P10H.jpg|250px]]
 +
|leírás
 +
|-align="center" bgcolor="royalblue"
 +
|[[Pannónia P11]]
 +
|(1974-1975)
 +
|[[Fájl:P11.JPG|250px]]
 +
|leírás
 +
|-align="center" bgcolor="lightgray"
 +
|[[Pannónia P12]]
 +
|(1974-1975)
 +
|[[Fájl:P12_2.JPG|250px]]
 +
|leírás
 +
|-align="center" bgcolor="royalblue"
 +
|[[Pannónia P20]]
 +
|(1968-1973)
 +
|[[Fájl:P20.jpg|250px]]
 +
|leírás
 +
|-align="center" bgcolor="lightgray"
 +
|[[Pannónia P21]]
 +
|(1973-1975)
 +
|[[Fájl:P20exp.jpg|250px]]
 +
|leírás
 +
|-align="center" bgcolor="royalblue"
 +
|[[Pannónia P21 Luxus]]
 +
|(1973-1975)
 +
|[[Fájl:P21lux.JPG|250px]]
 +
|leírás
 +
|}
 +
[[Fájl:VeteranBanner2012b.jpg|735px]]
 +
=== '''Pannónia ritkaságok, sportmodellek, és prototípusok''' ===
 +
[[Fájl:Pannonia_2.jpg|thumb|center|640px|'''Szerelés közben egy -triál- modell''']]
-
*  [[Pannónia TL]] (1954-1956)
+
{|widht="100%" rules=rows border=1| style="border-style: outset; border-width: 8px; border-color: blue;"
-
*  [[Pannónia TLT]] (1956-1958)
+
|+style="color: crimson;"|'''= MÉG TÖBB = PANNÓNIA MOTORKERÉKPÁROK'''
-
*  [[Pannónia TLF]] (1958-1961)
+
!widht="150px" align="center" bgcolor="navy" style="color: gold;"|Típus
-
*  [[Pannónia TLB]] (1960-1962)
+
!widht="120px" align="center" bgcolor="navy" style="color: gold;"|éjárat
-
*  [[Pannónia TLB ]] (1960-1962)
+
!align="center" bgcolor="navy" style="color: gold;"|Fénykép
-
*  [[Pannónia T1]] (1961-1964)
+
!align="center" bgcolor="navy" style="color: gold;"|Leírás
-
*  [[Pannónia T2]] (1961-1964)
+
|-align="center" bgcolor="lightgray"
-
*  [[Pannónia T5]] (1964-1975)
+
|[[Csepel_350]]
-
*  [[Pannónia T6]] (1964-1967)
+
|(1951~)
 +
|[[Fájl:CSEPEL350PROTO.JPG|250px]]
 +
|leírás: prototípus 350 cm3, hosszirányú főtengely és váltó elrendezéssel, vsz. twin, kardán kihajtás;
 +
|-align="center" bgcolor="royalblue"
 +
|[[Pannónia White 250]] Shooting Star
 +
|(19..-19..)
 +
|[[Fájl:White_Shooting_Star_advert.jpg|250px]]
 +
|Kétütemű egyhengeres 250 cm3-es export sport modell
 +
|-align="center" bgcolor="lightgray"
 +
|[[Pannónia T5 White]]
 +
|(1958~)
 +
|[[Fájl:pannoniat5white.jpg|250px]]
 +
|leírás: .
 +
|-align="center" bgcolor="royalblue"
 +
|[[Csepel_250]]
 +
|(1956~)
 +
|[[Fájl:Csepel_250cc_1956_paulo_torres.jpg|250px]]
 +
|..
 +
|-align="center" bgcolor="lightgray"
 +
|[[Pannónia P11]]
 +
|(1974~1975)
 +
|[[Fájl:P11.jpg|250px]]
 +
|leírás:
 +
|-align="center" bgcolor="royalblue"
 +
|[[Pannónia P22]]
 +
|(1975-)
 +
|[[Fájl:P22limited_edition.JPG|250px]]
 +
|..
 +
|-align="center" bgcolor="lightgray"
 +
|[[Pannónia P35N]]
 +
|(1975~)
 +
|[[Fájl:P35n.jpg|250px]]
 +
|leírás: .
 +
|-align="center" bgcolor="royalblue"
 +
|[[Pannónia 125]]
 +
|(1970-es évek)
 +
|[[Fájl:P125.jpg|250px]]
 +
|..
 +
|-align="center" bgcolor="lightgray"
 +
|[[Pannónia T250]]
 +
|(19..~19..)
 +
|[[Fájl:PannoniaT250.jpg|250px]]
 +
|leírás: .
 +
|-align="center" bgcolor="royalblue"
 +
|[[Pannónia P350A]]
 +
|(1975~)
 +
|[[Fájl:P350a.jpg|250px]]
 +
|..
 +
|-align="center" bgcolor="lightgray"
 +
|[[Pannónia_....]]
 +
|(19..~19..)
 +
|[[Fájl:..|250px]]
 +
|leírás: .
 +
|-align="center" bgcolor="royalblue"
 +
|[[Pannónia ..]]
 +
|(19..-19..)
 +
|[[Fájl:..|250px]]
 +
|..
 +
|-align="center" bgcolor="lightgray"
 +
|[[Pannónia_....]]
 +
|(19..~19..)
 +
|[[Fájl:..|250px]]
 +
|leírás: .
 +
|-align="center" bgcolor="royalblue"
 +
|[[Pannónia ..]]
 +
|(19..-19..)
 +
|[[Fájl:..|250px]]
 +
|..
 +
|-align="center" bgcolor="lightgray"
 +
|[[Pannónia_....]]
 +
|(19..~19..)
 +
|[[Fájl:..|250px]]
 +
|leírás: .
 +
|-align="center" bgcolor="royalblue"
 +
|[[Pannónia ..]]
 +
|(19..-19..)
 +
|[[Fájl:..|250px]]
 +
|..
 +
|}
 +
[[Fájl:VeteranBanner2012b.jpg|735px]]
 +
== '''Pannónia történet''' ==
 +
''(Magyarjarmu.hu Pannónia cikke)''
-
*  [[Pannónia T7]] (1964-1967)
+
'''A Csepel Motorkerékpárgyár 1953-ban mutatta be első Pannonia nevű motorkerékpárját. Ez a márka kevesebb, mint negyed évszázadot élt meg. Máig tartó népszerűsége annak a ténynek köszönhető, hogy az autóhiányos időkben sokak számára ez volt az egyetlen elérhető motoros közlekedési eszköz.'''
-
*  [[Pannónia T8]] (1964-1967)
+
-
*  [[Pannónia P10]] (1967-1973)
+
[[Fájl:$ 3.jpg|center]]
-
*  [[Pannónia P10 H]] (1967-1973)
+
-
*  [[Pannónia P12]] (1974-1975)
+
-
*  [[Pannónia P20]] (1968-1973)
+
-
*  [[Pannónia P21]] (1973-1975)
+
-
*  [[Pannónia P21 Luxus]] (1973-1975)
+
-
*  [[Pannónia Cross]] (1958-1968)
+
Az 1953-ban kifejlesztett Pannonia révén megteremtődött a lehetőség a nemzetközi mércével is elfogadható gyártásmennyiséghez. Az ötvenes évek elejére ugyanis már tekintélyes hátrányba kerültünk az akkoriban testvérinek mondott kelet-európai motorgyártó országokhoz képest. 1955-ben Csehszlovákia közel 100,000 motorkerékpárt gyártott, az NDK-ban 70,000, Lengyelországban 30,000 készült. A Szovjetúnió akkor éppen negyedmilliós termelése persze minden tekintetben egy másik világ volt, de akkor is szerénynek kell neveznünk a hazai gyártás 16500 darabos teljesítményét.
-
*  [[Pannónia Trial]] (1966-1966)
+
-
*  [[Pannónia Tünde]] (1960-1962)
+
-
*  [[Pannónia Nyírség]] (1964-1975)
+
-
*  [[Pannónia Szabolcs]] (1964-1967)
+
 +
A legelső Pannonia, a TL 1954. végére lett sorozatérett. A típusnév megfejtése: teleszkópvilla elöl, lengővilla hátul. Az első teleszkópvilla még olajcsillapítás nélkül készült.
 +
 +
A korabeli helyzet illusztrálására egy számadat: 1955-ben a belkereskedelem 36000 motorkerékpárt és robogót igényelt. Csepelen készült 13390 motor, ebből 6747 ment exportra…
 +
 +
1955. végén megjelentek az első híradások a Pannonia TLT-ről. A plusz T betű a tokozott láncbúrára utalt. A lánc élettartamát növelő lemezborítás a lengőkarral egységet, önhordó szerkezetet képezett. A műszakilag is figyelemre méltó konstrukció, amely Bogáti Péter munkája volt, pontos szerelést és sok anyagot igényelt. A későbbiekben, amikor az önköltség már komolyabb szerepet játszott, ez gondot okozott.
 +
Míg a Pannonia TL 250-esnél a meggypiros szín, a TLT-nél az almazöld számított általánosnak, ami felüdülés lehetett az egyenfekete motorok után a gyáriaknak és vevőknek egyaránt.
 +
 +
1956-ra esik a csepeli motorkerékpárgyár legnagyobb sportsikere. A franciaországi 24 órás versenyen, a Bol d’Or futamon a Mogürt külkereskedő cég két magyar versenymotort állított rajthoz a 250-es kategóriában. A Kurucz György-Reisz János alkotta kettős kategóriagyőzelmet szerzett, míg a Cserkúti László -Szűcs László páros harmadik lett. A jobbik csapat az abszolút értékelésben a negyedik helyen végzett.
 +
 +
1956. októberében a vállalatcsoport új neve Csepel Vas- és Fémművek lett, s a motorkerékpár gyártó részleg neve hivatalosan is Csepeli Motorkerékpárgyár lett.
 +
A gyártás fokozatosan növekedett: 1956-ban 11258, 1957-ben 13000, 1958-ban pedig több, mint 17000 Pannonia készült.
 +
 +
1957-ben több kisebb változtatást eszközöltek a TLT-n: megvilágított számlapú sebességmérő, kormány- és szerszámdobozzár, fehér színű kormánymarkolat stb. került a motorokra.
 +
 +
1958-ban összeolvadt a Csepeli Motorkerékpárgyár és a Nagytömegárugyár. Ezzel nem csupán a gyártási volumen megnövelésére nyílott mód, de a Tünde robogónak is ez a lépés készítette elő a terepet.
 +
 +
Az ’50-es évek végére Nyugat-Európában jelentősen lanyhult a motorkerékpárok iránti kereslet, ám a szocialista blokk országaiban éppen ellenkező tendencia érvényesült. Az ok roppant prózai volt: mivel nehéz volt autóhoz jutni, ezért aki csak tehette motoros kétkerekűt vásárolt. A legnagyobb felvevőpiac természetesen a Szovjetúnió volt. A Pannonia szovjet exportja először az 1960-1965. közötti ötéves tervperiódusban valósult meg.
 +
A T1 típusjelzésű Pannonia volt az első, amely meghódította a szovjet piacot. Ez az 1961-ben bemutatott modell a TLT modernizált változata volt: először 1958-ban jött a TLF, majd ’59-ben a TLF 250/59, ’60-ban a TLF 250/60, végül 1961-ben a T1. A leglényegesebb változás, hogy a motor teljesítményét 11, majd 14 lóerőre növelték. Megjelent a mágnesgyújtás, majd a dinamós kivitel is. Lecserélték a hátsó lámpát is. A T1 egészen 1964-ig maradt gyártásban.
 +
 +
A TLF fejlesztésével párhuzamosan elkészült a Pannonia „csúcsmodellje”, a TLB, amelynél a B a burkolat szóra utalt. A burkolat közelebb vitte a motorkerékpárt az autókhoz, így az emberek a vágyott járműhöz hasonló szerkezetre pattanhattak. Ám a karosszéria beburkolása nem feledtette azt a tényt, hogy esőben motoros és utasa ugyanúgy bőrig ázott, mint korábban. Míg a TLF Moszkvában, addig a TLB Lipcsében debütált. Ez is mutatja, hogy a Pannonia működésében továbbra is kulcsfontosságú volt az export…
 +
 +
Kezdetben az új típust “burkolt Pannónia TLT 250-es” megjelöléssel említik a gyári iratok, s 1958, majd 1959 lett a bemutatásra kitűzött idõpont. Végül 1960. nyarán vették gyártásba. Kétféle kivitel készült, az NDK-ba kizárólag dinamós, akkumulátorgyújtásos, belföldre szinte kizárólag mágnesgyújtásos. Az elsõ széria még peremezés nélküli sárvédõvel, nem állítható rugóstaggal jelent meg, a dúsítókar pedig a jobb oldali kormánymarkolat mellett, felül volt. Késõbb a sárvédõ formája változott, bevezették a terheléshez állítható rugóstagot, és 1961 derekán a dúsítókar a bal oldali markolat mellé, alá került.
 +
 +
1962. július 5-én elkészült a 250,000. Csepeli motorkerékpár. Ekkor már süllyesztőbe kerültek az olyan típusnevek, mint a TLF vagy a TLB.
 +
A TLF utóda a korábban emlegetett T1, míg a TLB-é a T3, illetve a T4 lett. Eközben a szerkesztő-részleg munkatársai különböző előremutató prototípusokkal próbálták meg az egyre idősebb 250-es konstrukciót valahogy életben tartani.
 +
 +
1964-től a T1 helyére a T5 lépett, mint alaptípus. E motor leglényegesebb újdonsága az erősebb, 16 lóerős erőforrás. Tíz éven át ez a motor biztosította a Motorkerékpárgyár túlélését – ugyanis ezt volt hajlandó nagyobb tételben átvenni a szovjet fél.
 +
A T5-ből számtalan változat készült, amelyeket az exportpiacokon T6, T7 és T8 néven árusítottak.
 +
 +
A háttérben viszont mélyreható változások készülődtek. 1962-ben a Kohó- és Gépipari Minisztérium illetékesei kiadták az utasítást egy kéthengeres, „világszínvonalú” motor kifejlesztésére. „A személygépkocsi-ipar rohamos fejlődéséből eredő konkurencia a motorkerékpár-szükségletet csökkentette, s a gyártásukat megtartó motorkerékpárgyárakat a múltban el sem képzelhető konstrukciók kifejlesztésére kényszerítette”.
 +
A döntéstől az első szériamodellek elkészítéséig hat év telt el.
 +
 +
Mivel a P20 piacra dobása egyre csúszott, ezért elkészült egy átmeneti típus, amely a T5 és a P20 „legjobb” tulajdonságait ötvözte. Ez lett a P10, amely a P20 benzintartályát és módosított első villáját, s a T5 új hengerrel ellátott motorját kapta. A modell jellemzője lett a széles bordázatú, öntöttvas henger, az ugyancsak széles bordázatú, könnyűfémből készült, középgyertyás hengerfejjel, a P20-szal tipizált első teleszkóp, kormány és hátsó rugóstagok, a VT3 hátsó lámpa stb. A sorozatgyártás 1966. őszén indult, s 1973. végéig tartott. Összesen 43492 példány hagyta el a gyárat
 +
 +
1968 az új gazdasági mechanizmus bevezetésének éve volt. Durva leegyszerűsítéssel azt mondhatjuk, hogy a piaci viszonyok alkalmazására tettek kísérletet az államszocializmus tervgazdaságos viszonyai között. A motorkerékpárt a maximált árkategóriába sorolták, az az árát nem lehetett emelni. A T5 2500 forinttal lett olcsóbb, azaz 13500 forintba került, míg a p10-est 16500 helyett 14300 forintért lehetett hazavinni. A nyersanyag- és energia-árak azonban egyre emelkedtek, nem beszélve a bérköltségekről. A Motorkerékpárgyár szinte megoldhatatlan csapdahelyzetbe került.
 +
 +
1968. végén piacra dobták a P20-t. A kéthengeres motorkerékpár rosszkor érkezett. Túl drága volt, a szovjetek nem kértek belőle. Készült néhány módosított változat, de végül a '''Csepel Művek vezetősége döntött, s 1975. őszén a Motorkerékpárgyár beszűntette a termelést. A Motorkerékpárgyár beolvadt a Kerékpárgyárba, amely Jármű- és Konfekcióipari Gépgyár néven folytatta a működését egészen 1987-ig.
 +
Közel 700,000 motorkerékpár készült Csepelen.'''
 +
 +
'''Gyári-, sport-, és háziműhelyek alkotóinak is, ihletet adott.....'''
 +
 +
[[Fájl:Pannonia_sport.jpg|center|720px]]
 +
 +
[[Fájl:VeteranBanner2012b.jpg|735px]]
 +
 +
== '''Pannónia videók''' ==
 +
[[Fájl:Pannonia_ende.png|left|300px]]'''Mielőtt "motoroznánk", és akit mélyebben érdekel a Pannónia márka sorsa, annak ajánlom az Indavideo.hu oldalon, Kende Márta "Küzdelem" (1974) című, 6 részes dokumentum filmjét, a '''Pannónia végnapjairól. ''(a film, az "átkosban" be volt tiltva.)'''''
 +
 +
'''Balra, egy rövid német nyelvű cikk a Quelle magazinból, a "Pannónia haláláról"'''
 +
 +
'''A film video hivatkozásai: 1-6 rész'''
 +
 +
*[http://auto.indavideo.hu/video/Kuzdelem_1 Kende Márta: Küzdelem 1]
 +
 +
*[http://auto.indavideo.hu/video/Kuzdelem_4 Küzdelem 2]
 +
 +
*[http://auto.indavideo.hu/video/Kuzdelem_5 Küzdelem 3]
 +
 +
*[http://auto.indavideo.hu/video/Kuzdelem_6 Küzdelem 4]
 +
 +
*[http://auto.indavideo.hu/video/Kuzdelem_7 Küzdelem 5]
 +
 +
*[http://auto.indavideo.hu/video/Kuzdelem_8 Küzdelem 6]
 +
 +
----
 +
 +
'''Most pedig >>videosarok<<'''
 +
{|style="border:inset gold 5px"
 +
|
 +
{|style="border:inset red 3px"
 +
|-bgcolor="silver" align="center"
 +
|bgcolor="darkgray"|[[Fájl:23aPannon_Csepel_logo.jpg|240px]]
 +
|bgcolor="silver"|<youtube>B8GGoqc0gNU</youtube>
 +
<youtube>LqIwjEjydog</youtube>
 +
<youtube>FACe4gmj3gM</youtube>
 +
<youtube>vnDHAyWCYkE</youtube>
 +
|}
 +
|}
 +
[[Fájl:VeteranBanner2012b.jpg|735px]]
== Kapcsolódó Pannónia oldtimer linkek ==
== Kapcsolódó Pannónia oldtimer linkek ==
 +
{{commonskat|Pannonia motorcycles}}
 +
 +
* [http://pannoniamotor.lap.hu/ Pannónia.lap.hu]
 +
* [http://hu.wikipedia.org/wiki/Pannónia_(motorkerékpár) Pannónia motor a Wikipédián]
 +
* [http://ringistvan.hu/motorkerekpar-szakirodalom Letölthető motorkerékpár szakirodalom]
 +
* [http://magyarjarmu.hu/motorkerekparok/pannonia-motorkerekparok/ Magyar jármű lap/Pannónia]
 +
* [http://www.vmm.hu/ Virtuális Motoros Magazin]
 +
* [http://www.motorrevu.hu/motorteszt/Pannonia Motor Revű Pannónia motorteszt]
 +
-
http://pannoniamotor.lap.hu/
+
{|align="center" style="border:inset 4px black"
 +
|-
 +
|style="border:inset 3px gold"|[[Fájl:VeteranPark-logo-webes.png|link=http://veteranpark.hu/oldtimer/Kezd%C5%91lap]]
 +
|bgcolor="black" style="border:inset 3px red"|
 +
*'''[[Szerkesztési irányelvek]]'''
 +
*'''[[Gyorstalpaló szerkesztőknek]]'''
 +
*'''[[Kapcsolat]]'''
 +
|style="border:inset 4px gold"|[[Fájl:backtop.jpg|link=Pannónia]]
 +
|}
 +
|}
[[Kategória:Motormárka]]
[[Kategória:Motormárka]]
[[Kategória:Magyarország]]
[[Kategória:Magyarország]]
-
<meta name="keywords" content="Pannónia, veterán Pannónia, oldtimer Pannónia"></meta>   
+
<meta name="keywords" content="Pannónia, motor, veterán, oldtimer"></meta>   
-
<meta name="description" content="Pannónia - Oldtimer autók, motorok egyéb járművek a VeteránPark közösségi portálon. Kedveli a veterán járműveket? Ossza meg velünk tapasztalatát!"></meta>
+
<meta name="description" content="Pannónia - Pannónia motor, Pannónia márkatörténet, Pannónia típusok a VeteránPark közösségi portálon. Kedveli a veterán járműveket? Ossza meg velünk tapasztalatát!"></meta>

A lap jelenlegi, 2016. március 20., 16:32-kori változata

VeteranBanner2012b.jpg

Pannónia
Logoregi.gif
Pannónia Motorkerékpárok
Alapítva1954
AlapítóCsepel Motorkerékpárgyár
Megszűnt1975
SzékhelyBp-Csepel, Magyarország
KulcsemberekSzente Gyula, Sági László

Tartalomjegyzék

Veterán Pannónia márkatörténet

A Pannónia márka 1954-ben született meg a Csepeli Motorkerékpárgyárban. Az első Pannónia, a Pannónia TL 1954-ben jelent meg, mely technikai megoldásait részben a Csepel 250-es típustól örökölte. Megjelenésének idején korszerűnek számított, így nem csak a belpiacra, de számos külföldi országba is jutott belőle (az elenevezés a motor elrendezésére utal - Teleszkóp elől, Lengővilla hátul). A „Pannónia” márkanév egyébként Molnár László technikustól származott

A T-sorozat szintén keresett volt a nemzetközi piacon, a Pannonia White – a T5-ös modell luxusváltozata – például kifejezetten kaliforniai exportra készült.

A P-sorozat valójában a T-sorozat elemeinek felhasználásával készült, a Csepel Motorkerékpárgyár ekkor már kevésbé koncentrált a fejlesztésekre. A Pannónia nem csak Magyarországon volt rendkívül népszerű, jelentős volt a külföldi export, melynek legnagyobb részét a szovjet megrendelések adták ugyan, de jutott Amerikába, Indiába, sőt még Brazíliába is. A gyár elmaradó fejlesztéseinek köszönhetően azonban egyre csökkentek az eladások, a gyártás 1975-ben szűnt meg, az utolsó modell a Pannónia P21 volt.

1974-ben a japán Yamaha szakemberei tárgyaltak egy negyvenezer négyzetméteres csepeli beruházásról, amely évente ötvenezer japán-magyar motorkerékpárt gyártott volna, 70%-ban exportra, ám az akkori vezetés elszabotálta az ötletet. 1975. október 24-én gördült le a csepeli gyártószalagról az utolsó, szám szerint a 689 039-ik Pannónia.

Hiba a bélyegkép létrehozásakor: Unable to run external programs in safe mode.

VeteranBanner2012b.jpg

Veterán Pannónia modellek

A Pannónia szerelőcsarnoka az 1960-as években

VeteranBanner2012b.jpg

Pannónia Classic

A legrégebbiek, a "Csepel - Pannónia váltás" korából
PANNÓNIA MOTORKERÉKPÁROK
Típus éjárat Fénykép Leírás
Pannónia_TW/2 (1951~1954) 1950-csepel-250cc-twin-760x570.jpg leírás: /prototípus/ A Csepel Motorkerékpárgyárnál fejlesztett, 250-es twin elrendezésű motorról lehet szó. /hasonló márka: DKW (DE), Puch (AT), Triumph (DE)/
Pannónia TL (1954-1956) Pannonia250TL 54 55.jpg Kétütemű, egyhengeres, 250 cm3 űrtartalom, ...LE/....rpm, elől-hátul rugózott;
Pannónia RB 250/3 (1951~) Pannonia RB250.jpg leírás: /prototípus/ Kétütemű, kéthengeres 250 cm3-es boxermotor, vezérlése forgótárcsás, kerékhajtás: kardántengely, (oldalkocsi-meghajtás is), a hátsó villa teljes egészben együtt leng a motorral, a blokk tokozott, áramvonalas. A váz teljesen új megoldású.
Pannónia TLT/S (1956) Ptltsidecar.jpg leírás: /próbamotor/
Pannónia TLT (1956-1958) P-TLT-1956.jpg leírás
Pannónia TLF (1958-1961) Pannonia TLF T6.jpg leírás
Pannónia TLB (1960-1962) P-TLB.jpg leírás
Pannónia T1 >TLD (1961-1964) P-T1.jpg leírás
Pannónia T2 >TLD (1961-1964) PT2 1963.jpg leírás
Pannónia T3 >TLB (1960-1962) P TLB T3 Duna OK3 Sidecar.jpg leírás
Pannónia T4 (1960-1962) PT4.jpg leírás
Pannónia T5 (1964-1975) PannT5.jpg leírás
Pannónia T5 H (1964-1975) T5H.jpg leírás
Pannónia T6 (1964-1967) PannT6.jpg leírás
Pannónia T7 (1964-1967) PannT7.jpg leírás
Pannónia T8 (1964-1967) PannT801.jpg leírás
Pannónia T9 (1964-1967?) PannT9.jpg leírás
Pannónia P8 (?-?) PannP8.jpg leírás
Pannónia P9 (?-?) P9 02.jpg leírás
Pannónia P10 (1967-1973) P10.jpg leírás
Pannónia P10H (1967-1973) P10H.jpg leírás
Pannónia P11 (1974-1975) P11.JPG leírás
Pannónia P12 (1974-1975) P12 2.JPG leírás
Pannónia P20 (1968-1973) P20.jpg leírás
Pannónia P21 (1973-1975) P20exp.jpg leírás
Pannónia P21 Luxus (1973-1975) P21lux.JPG leírás

VeteranBanner2012b.jpg

Pannónia ritkaságok, sportmodellek, és prototípusok

Szerelés közben egy -triál- modell
= MÉG TÖBB = PANNÓNIA MOTORKERÉKPÁROK
Típus éjárat Fénykép Leírás
Csepel_350 (1951~) CSEPEL350PROTO.JPG leírás: prototípus 350 cm3, hosszirányú főtengely és váltó elrendezéssel, vsz. twin, kardán kihajtás;
Pannónia White 250 Shooting Star (19..-19..) White Shooting Star advert.jpg Kétütemű egyhengeres 250 cm3-es export sport modell
Pannónia T5 White (1958~) Pannoniat5white.jpg leírás: .
Csepel_250 (1956~) Csepel 250cc 1956 paulo torres.jpg ..
Pannónia P11 (1974~1975) P11.jpg leírás:
Pannónia P22 (1975-) P22limited edition.JPG ..
Pannónia P35N (1975~) P35n.jpg leírás: .
Pannónia 125 (1970-es évek) P125.jpg ..
Pannónia T250 (19..~19..) PannoniaT250.jpg leírás: .
Pannónia P350A (1975~) P350a.jpg ..
Pannónia_.... (19..~19..) [[Fájl:..|250px]] leírás: .
Pannónia .. (19..-19..) [[Fájl:..|250px]] ..
Pannónia_.... (19..~19..) [[Fájl:..|250px]] leírás: .
Pannónia .. (19..-19..) [[Fájl:..|250px]] ..
Pannónia_.... (19..~19..) [[Fájl:..|250px]] leírás: .
Pannónia .. (19..-19..) [[Fájl:..|250px]] ..

VeteranBanner2012b.jpg

Pannónia történet

(Magyarjarmu.hu Pannónia cikke)

A Csepel Motorkerékpárgyár 1953-ban mutatta be első Pannonia nevű motorkerékpárját. Ez a márka kevesebb, mint negyed évszázadot élt meg. Máig tartó népszerűsége annak a ténynek köszönhető, hogy az autóhiányos időkben sokak számára ez volt az egyetlen elérhető motoros közlekedési eszköz.

$ 3.jpg

Az 1953-ban kifejlesztett Pannonia révén megteremtődött a lehetőség a nemzetközi mércével is elfogadható gyártásmennyiséghez. Az ötvenes évek elejére ugyanis már tekintélyes hátrányba kerültünk az akkoriban testvérinek mondott kelet-európai motorgyártó országokhoz képest. 1955-ben Csehszlovákia közel 100,000 motorkerékpárt gyártott, az NDK-ban 70,000, Lengyelországban 30,000 készült. A Szovjetúnió akkor éppen negyedmilliós termelése persze minden tekintetben egy másik világ volt, de akkor is szerénynek kell neveznünk a hazai gyártás 16500 darabos teljesítményét.

A legelső Pannonia, a TL 1954. végére lett sorozatérett. A típusnév megfejtése: teleszkópvilla elöl, lengővilla hátul. Az első teleszkópvilla még olajcsillapítás nélkül készült.

A korabeli helyzet illusztrálására egy számadat: 1955-ben a belkereskedelem 36000 motorkerékpárt és robogót igényelt. Csepelen készült 13390 motor, ebből 6747 ment exportra…

1955. végén megjelentek az első híradások a Pannonia TLT-ről. A plusz T betű a tokozott láncbúrára utalt. A lánc élettartamát növelő lemezborítás a lengőkarral egységet, önhordó szerkezetet képezett. A műszakilag is figyelemre méltó konstrukció, amely Bogáti Péter munkája volt, pontos szerelést és sok anyagot igényelt. A későbbiekben, amikor az önköltség már komolyabb szerepet játszott, ez gondot okozott. Míg a Pannonia TL 250-esnél a meggypiros szín, a TLT-nél az almazöld számított általánosnak, ami felüdülés lehetett az egyenfekete motorok után a gyáriaknak és vevőknek egyaránt.

1956-ra esik a csepeli motorkerékpárgyár legnagyobb sportsikere. A franciaországi 24 órás versenyen, a Bol d’Or futamon a Mogürt külkereskedő cég két magyar versenymotort állított rajthoz a 250-es kategóriában. A Kurucz György-Reisz János alkotta kettős kategóriagyőzelmet szerzett, míg a Cserkúti László -Szűcs László páros harmadik lett. A jobbik csapat az abszolút értékelésben a negyedik helyen végzett.

1956. októberében a vállalatcsoport új neve Csepel Vas- és Fémművek lett, s a motorkerékpár gyártó részleg neve hivatalosan is Csepeli Motorkerékpárgyár lett. A gyártás fokozatosan növekedett: 1956-ban 11258, 1957-ben 13000, 1958-ban pedig több, mint 17000 Pannonia készült.

1957-ben több kisebb változtatást eszközöltek a TLT-n: megvilágított számlapú sebességmérő, kormány- és szerszámdobozzár, fehér színű kormánymarkolat stb. került a motorokra.

1958-ban összeolvadt a Csepeli Motorkerékpárgyár és a Nagytömegárugyár. Ezzel nem csupán a gyártási volumen megnövelésére nyílott mód, de a Tünde robogónak is ez a lépés készítette elő a terepet.

Az ’50-es évek végére Nyugat-Európában jelentősen lanyhult a motorkerékpárok iránti kereslet, ám a szocialista blokk országaiban éppen ellenkező tendencia érvényesült. Az ok roppant prózai volt: mivel nehéz volt autóhoz jutni, ezért aki csak tehette motoros kétkerekűt vásárolt. A legnagyobb felvevőpiac természetesen a Szovjetúnió volt. A Pannonia szovjet exportja először az 1960-1965. közötti ötéves tervperiódusban valósult meg. A T1 típusjelzésű Pannonia volt az első, amely meghódította a szovjet piacot. Ez az 1961-ben bemutatott modell a TLT modernizált változata volt: először 1958-ban jött a TLF, majd ’59-ben a TLF 250/59, ’60-ban a TLF 250/60, végül 1961-ben a T1. A leglényegesebb változás, hogy a motor teljesítményét 11, majd 14 lóerőre növelték. Megjelent a mágnesgyújtás, majd a dinamós kivitel is. Lecserélték a hátsó lámpát is. A T1 egészen 1964-ig maradt gyártásban.

A TLF fejlesztésével párhuzamosan elkészült a Pannonia „csúcsmodellje”, a TLB, amelynél a B a burkolat szóra utalt. A burkolat közelebb vitte a motorkerékpárt az autókhoz, így az emberek a vágyott járműhöz hasonló szerkezetre pattanhattak. Ám a karosszéria beburkolása nem feledtette azt a tényt, hogy esőben motoros és utasa ugyanúgy bőrig ázott, mint korábban. Míg a TLF Moszkvában, addig a TLB Lipcsében debütált. Ez is mutatja, hogy a Pannonia működésében továbbra is kulcsfontosságú volt az export…

Kezdetben az új típust “burkolt Pannónia TLT 250-es” megjelöléssel említik a gyári iratok, s 1958, majd 1959 lett a bemutatásra kitűzött idõpont. Végül 1960. nyarán vették gyártásba. Kétféle kivitel készült, az NDK-ba kizárólag dinamós, akkumulátorgyújtásos, belföldre szinte kizárólag mágnesgyújtásos. Az elsõ széria még peremezés nélküli sárvédõvel, nem állítható rugóstaggal jelent meg, a dúsítókar pedig a jobb oldali kormánymarkolat mellett, felül volt. Késõbb a sárvédõ formája változott, bevezették a terheléshez állítható rugóstagot, és 1961 derekán a dúsítókar a bal oldali markolat mellé, alá került.

1962. július 5-én elkészült a 250,000. Csepeli motorkerékpár. Ekkor már süllyesztőbe kerültek az olyan típusnevek, mint a TLF vagy a TLB. A TLF utóda a korábban emlegetett T1, míg a TLB-é a T3, illetve a T4 lett. Eközben a szerkesztő-részleg munkatársai különböző előremutató prototípusokkal próbálták meg az egyre idősebb 250-es konstrukciót valahogy életben tartani.

1964-től a T1 helyére a T5 lépett, mint alaptípus. E motor leglényegesebb újdonsága az erősebb, 16 lóerős erőforrás. Tíz éven át ez a motor biztosította a Motorkerékpárgyár túlélését – ugyanis ezt volt hajlandó nagyobb tételben átvenni a szovjet fél. A T5-ből számtalan változat készült, amelyeket az exportpiacokon T6, T7 és T8 néven árusítottak.

A háttérben viszont mélyreható változások készülődtek. 1962-ben a Kohó- és Gépipari Minisztérium illetékesei kiadták az utasítást egy kéthengeres, „világszínvonalú” motor kifejlesztésére. „A személygépkocsi-ipar rohamos fejlődéséből eredő konkurencia a motorkerékpár-szükségletet csökkentette, s a gyártásukat megtartó motorkerékpárgyárakat a múltban el sem képzelhető konstrukciók kifejlesztésére kényszerítette”. A döntéstől az első szériamodellek elkészítéséig hat év telt el.

Mivel a P20 piacra dobása egyre csúszott, ezért elkészült egy átmeneti típus, amely a T5 és a P20 „legjobb” tulajdonságait ötvözte. Ez lett a P10, amely a P20 benzintartályát és módosított első villáját, s a T5 új hengerrel ellátott motorját kapta. A modell jellemzője lett a széles bordázatú, öntöttvas henger, az ugyancsak széles bordázatú, könnyűfémből készült, középgyertyás hengerfejjel, a P20-szal tipizált első teleszkóp, kormány és hátsó rugóstagok, a VT3 hátsó lámpa stb. A sorozatgyártás 1966. őszén indult, s 1973. végéig tartott. Összesen 43492 példány hagyta el a gyárat

1968 az új gazdasági mechanizmus bevezetésének éve volt. Durva leegyszerűsítéssel azt mondhatjuk, hogy a piaci viszonyok alkalmazására tettek kísérletet az államszocializmus tervgazdaságos viszonyai között. A motorkerékpárt a maximált árkategóriába sorolták, az az árát nem lehetett emelni. A T5 2500 forinttal lett olcsóbb, azaz 13500 forintba került, míg a p10-est 16500 helyett 14300 forintért lehetett hazavinni. A nyersanyag- és energia-árak azonban egyre emelkedtek, nem beszélve a bérköltségekről. A Motorkerékpárgyár szinte megoldhatatlan csapdahelyzetbe került.

1968. végén piacra dobták a P20-t. A kéthengeres motorkerékpár rosszkor érkezett. Túl drága volt, a szovjetek nem kértek belőle. Készült néhány módosított változat, de végül a Csepel Művek vezetősége döntött, s 1975. őszén a Motorkerékpárgyár beszűntette a termelést. A Motorkerékpárgyár beolvadt a Kerékpárgyárba, amely Jármű- és Konfekcióipari Gépgyár néven folytatta a működését egészen 1987-ig. Közel 700,000 motorkerékpár készült Csepelen.

Gyári-, sport-, és háziműhelyek alkotóinak is, ihletet adott.....

Pannonia sport.jpg

VeteranBanner2012b.jpg

Pannónia videók

Pannonia ende.png
Mielőtt "motoroznánk", és akit mélyebben érdekel a Pannónia márka sorsa, annak ajánlom az Indavideo.hu oldalon, Kende Márta "Küzdelem" (1974) című, 6 részes dokumentum filmjét, a Pannónia végnapjairól. (a film, az "átkosban" be volt tiltva.)

Balra, egy rövid német nyelvű cikk a Quelle magazinból, a "Pannónia haláláról" 

A film video hivatkozásai: 1-6 rész

Most pedig >>videosarok<<

23aPannon Csepel logo.jpg

VeteranBanner2012b.jpg

Kapcsolódó Pannónia oldtimer linkek

A Wikimédia Commons tartalmaz Pannónia témájú médiaállományokat.


VeteranPark-logo-webes.png Backtop.jpg

A lap eredeti címe: „https://veteraninfo.hu/index.php?title=Pann%C3%B3nia”