DKW RT 125
A VeteránPark - veterán autók és motorok szabad enciklopédiája wikiből
(szerkesztés, ábrák) |
(→Típustörténet: cikkszerkeszt) |
||
55. sor: | 55. sor: | ||
== Típustörténet == | == Típustörténet == | ||
- | + | Az RT 125 típust 1939-ben vezette be a DKW, akkor a világ legnagyobb motorkerékpár-gyártója. A motorkerékpár az RT 100 (1934) modellen alapult. AZ RT 100-as 2 ½ Le-s kismotorja ismert gép volt a 100 cm3-es kategóriában, egyszerű kezelhetősége, három fokozatú váltója és megjelenése, gy "igazi" motorkerékpár élményét nyújtotta, az ára pedig csak 345 birodalmi márka volt. | |
- | Az RT 125 | + | |
+ | Az utolsó "polgári" modellként a második világháború előtt 1939-ben, az RT 125 került bevezetésre. A legfontosabb újítás elsősorban a nagyobb, teljesen új motorkonstrukció, az újonnan létrehozott 125 cm3-es kategóriában. Egy 6V-os dinamó akkumulátoros gyújtással, 4,75 LE teljesítmény, ami lehetővé tette a 80 km/h maximális sebességet. A motorkerékpár fogyasztása átlagosan 2,5 l/100 km és az ára 425 birodalmi márka (akkor a havi bruttó fizetése egy általános iskolai tanárnak). Utasülés és sebességmérő is rendelkezésre állt. A motort csak fekete színben gyártották. A 3 sebességes lábváltóval és kézi működtetésű tengelykapcsolóval könnyen mozgásba hozhatták, a mintegy 70 kilogramm üres tömegű motort. | ||
+ | |||
+ | A motor teljesítményében és árában is jobb volt, mint sok konkurens modell. Az 1939-es NSU 125 ZDB teljesítménye, a 122 cm3 űrtartalom mellett 4 LE, végsebessége 70 km/h volt, ára pedig 5 márkával több, mint az RT 125 motorkerékpáré. | ||
+ | |||
+ | Ezzel a technikai megközelítéssel sok éven át folytatódott az RT 125 sikere, mert ez a gép volt az alapja a második világháború utáni újrakezdésnek, mind a fő gyárban Zschopauban (Szászország), mind az ingolstadti gyárban (Bajorország) Népszerűsége, technikai és üzemeltetési tulajdonságai miatt, a 100-200 cm3-es kategóriában töretlen volt. Az ára pedig még közkedveltebbé tette ezt a meglehetősen sportos kis hétköznapi gépet. | ||
- | |||
- | |||
- | |||
{|align="center" | {|align="center" | ||
|bgcolor="lightblue" align="center"| | |bgcolor="lightblue" align="center"| |
A lap 2013. február 14., 14:56-kori változata
IsmertetőAz RT 125 motorkerékpárokat 1939-1965 között különböző gyártók is készítették. Mintegy 450.000 db épült Németországban, így az RT 125 a legnagyobb számban gyártott német motorkerékpár. Az "RT" betűszó jelentése R(eich)T(yp)~országos típus szóösszetételből származik, míg a 125, a motor lökettérfogatára utal. A motorkerékpárt a DKW vezető tervezője Hermann Weber konstruálta. Az RT 125 volt a leginkább másolt motorkerékpár a világon, mivel a vonatkozó szabadalom a WWII-t követően megszűnt. Körülbelül ötmillió példányt gyártottak világszerte, illetve ha a Honda Super Cub mennyiségével számítjuk, mintegy 6 millió készült a világon. Technológia A kétütemű motor letisztult és egyszerű konstrukciója, jó hatásfokot és üzembiztonságot nyújtott a felhasználóknak. Minden RT 125-ös model léghűtéses egyhengeres - kétütemű motor, lapos dugattyúval (nincs terelőgát) lett kialakítva, viszont a "Schnürle" elrendezésű átömlő csatornák huroköblítése biztosítja a munkavégzési ütemek megbízhatóságát. Ezen tulajdonságok, valamint az hengerfej egyszerű égéstér kialakítása, tovább javítja a sűrítési arányt illetve az adott köbtartalomból kihozható teljesítményt. A méretek: furata 52 mm, a lökete 58 mm, és így lökettérfogata 123 cm3. A modelltől és évjárattól függő teljesítmény 4,75-6,5 LE között volt. A motor öntöttvas hengert és alumínium hengerfejet kapott, egy blokkban a 3 v. 4 fokozatú sebességváltóval. A főtengelyen feszültség-szabályzóval ellátott 6-voltos dinamó kapott helyet, a keverék ellátást egy egytorkú porlasztó biztosította, egy úszóház és egy tűszelep segítségével. Mind a főtengely és a váltómű, mind a sebességváltó és a hátsó kerék fogaskerekei között görgős láncok biztosítják a kapcsolatot. Az erőátvitel a hajtómű-kialakításától függően három vagy négy fokozatú. A váltómechanizmus léptetővillás elrendezésű. A kétütemű motor kenését a benzin-olaj keverék biztosította, a keverési arány olaj-benzin 1:25-1:40. A maximális sebesség típustól függően 75 és 90 km/h között volt. TípustörténetAz RT 125 típust 1939-ben vezette be a DKW, akkor a világ legnagyobb motorkerékpár-gyártója. A motorkerékpár az RT 100 (1934) modellen alapult. AZ RT 100-as 2 ½ Le-s kismotorja ismert gép volt a 100 cm3-es kategóriában, egyszerű kezelhetősége, három fokozatú váltója és megjelenése, gy "igazi" motorkerékpár élményét nyújtotta, az ára pedig csak 345 birodalmi márka volt. Az utolsó "polgári" modellként a második világháború előtt 1939-ben, az RT 125 került bevezetésre. A legfontosabb újítás elsősorban a nagyobb, teljesen új motorkonstrukció, az újonnan létrehozott 125 cm3-es kategóriában. Egy 6V-os dinamó akkumulátoros gyújtással, 4,75 LE teljesítmény, ami lehetővé tette a 80 km/h maximális sebességet. A motorkerékpár fogyasztása átlagosan 2,5 l/100 km és az ára 425 birodalmi márka (akkor a havi bruttó fizetése egy általános iskolai tanárnak). Utasülés és sebességmérő is rendelkezésre állt. A motort csak fekete színben gyártották. A 3 sebességes lábváltóval és kézi működtetésű tengelykapcsolóval könnyen mozgásba hozhatták, a mintegy 70 kilogramm üres tömegű motort. A motor teljesítményében és árában is jobb volt, mint sok konkurens modell. Az 1939-es NSU 125 ZDB teljesítménye, a 122 cm3 űrtartalom mellett 4 LE, végsebessége 70 km/h volt, ára pedig 5 márkával több, mint az RT 125 motorkerékpáré. Ezzel a technikai megközelítéssel sok éven át folytatódott az RT 125 sikere, mert ez a gép volt az alapja a második világháború utáni újrakezdésnek, mind a fő gyárban Zschopauban (Szászország), mind az ingolstadti gyárban (Bajorország) Népszerűsége, technikai és üzemeltetési tulajdonságai miatt, a 100-200 cm3-es kategóriában töretlen volt. Az ára pedig még közkedveltebbé tette ezt a meglehetősen sportos kis hétköznapi gépet.
KortársakMár a háború alatt, mind az RT 100 és RT 125 másolták Angliában. Royal Enfield 1939-ben épült, a RE modellt, az úgynevezett "The Flying Flea", a "Flying Flea" nevezett. A csomagolt fa ládákban "Flying Flea" dobták be ernyők ki azokon a repülőgépeken, a brit földi egységeket. Szintén épült 1939 WSK Lengyelországban és Jawa az egykori Csehszlovákiában, a RT 125, mint engedély változatok. Azok után, a második világháború szabadalom volt a RT 125 a legtöbb másolt motorkerékpár a világon. [1] . Számos neves gyártó másolja a motorkerékpár része a legapróbb részletekig Megjelent már 1946-ban, a szovjet üstökös K 125 . Szintén 1948-tól épült Harley-Davidson Hummer ( ek ) alatt is a modell neve "125 S" a "Super" vagy egyszerűen "Harley-Davidson 125" a piacon, a brit BSA Bantam ( ek ) , a szovjet Moskva M1A vagy A Yamaha YA-1 (az első motorkerékpár a vállalat) a másolatait 125. RT A jogok reprodukciót az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és a Szovjetunió volt, jóvátétel a második világháború után, a Zschopau részben lebontották, szállítani és alkatrészeket gyártó létesítmények országban a szövetségesek. Más gyártók, akik másolt fogalmát RT 125, volt többek között Olaszországban Moto Morini a "125 Turismo" (1946-1953), valamint Mival és a magyar Csepel (1947-1954). Lengyelországban volt három gyártó, aki készített másolatot RT 125: SHL (motorkerékpár márka) a modellek M02, M03 és M04, Sokol , a Model 125 és M01 WSK a modell M06. A motor tervezése SHL M11 - és WSK M06 motorkerékpár alapján DKW motorkerékpár-motor építése. A többi része motorkerékpárok kifejlesztette a lengyel tervezők. Másolatok is voltak azok a gyártók továbbfejlesztik és részben épült fel a 1970-es és eredményezett lengyel-indiai együttműködés 1962-ben Még India márkanév alatt Rajdoot gyártott 2005-ig a különböző változatok. [8] Ezek voltak eredetileg egy licencelt változata a lengyel SHL M11 . Jelenleg (2012) a gyártó gyárt Minsk Moto három különböző modellt, melyek további fejlesztéseket a 1951-ben, Minszkben keletkezik M1A Moskva. [9] [10] Németország, volt a becslések szerint 450 000 RT 125, több mint öt millió.
Wehrmacht modellDKW RT 125-1 a fegyveres erők , 1943-1944 modell év 1941-ben a termelés az RT van beállítva, a 125 a hadsereg , hogy a kínálat nagyobb mennyiségű a modell NZ 350-1. Mivel a vezetők megállapította, hogy az NZ 350-1 a menetkész tömege 175 kg volt, túl nehéz és nehézkes a katonák gyakran úgy döntöttek, hogy egy könnyebb kerékpár az első. Ezért 1943-ban a termelés 125 RT, kisebb módosításokkal a nehéz katonai felhasználásra néven RT 125 újabb verzió ismét bekerült (RT 125-A.). A változások a jól RT 125-1 említett Wehrmacht motorkerékpár tartalmaz egy nagyobb tartály katonai sapka (intézkedés), keret megerősítése bárok (mint NZ 350-1), a vortex levegőszűrő hasonlóan alapvetően az NZ 350-1, teljesen vám öntöttvas motor , sebességmérő ISGUS sebességmérő, tekercs teleszkópos villa a trapéz (ahelyett, hogy a polgári modell rugalmas felfüggesztés), csomagolják és a festék a festék importált 1943-tól katonai egység szín 43 (sötét sárga) vagy olajzöld. Szerint a termelési terv 1945-ben havonta 600 gép elhagyja a gyárat épületek. Egy üres súlya 91 kg, és a jármű bruttó súlya legfeljebb 240 kg-ot, a motor nagyon könnyű és fürge, de elég erős ahhoz, hogy gyorsan együtt masírozó katona csomag előre. Körülbelül 12.000 járművet leszállították a háború a Wehrmacht. 1944-ben a hadsereg főparancsnokság, per 100 RT 125 A. ingyenes exportra Svájc és Svédország. Március végéig 1945 a biztosított csak 165 200 motorkerékpár született. Az RT 125-A. és a DKW NZ 350-1 az egyetlen kerékpárt, hogy még épül a háború ellen, a Wehrmacht. GalériaForrások, hivatkozások |