MZ

Motorenwerke Zschopau GmbH
MZ Motorrad- und Zweiradwerk GmbH
Alapítva	1952 (1906)
Alapító	Jørgen Skafte Rasmussen
Megszűnt	2008
Székhely	Zschopau, Németország
A(z) Motorenwerke Zschopau GmbH weboldala

Veterán MZ márkatörténet

Az MZ motorgyár története egészen 1906-ig nyúlik vissza, egy dán származású mérnök, Jørgen Skafte Rasmussen ekkor vásárolt meg egy Zschopau mellett található ruhagyárat, hogy ott gőzkazán szerelvényeket gyártson. A történet itt tulajdonképpen összeér a DKW történetével, hiszen a gyár a világháború alatt gőzgépeket gyártott, majd 1919-ben elkészült a Des Knaben Wunsch (kb. A fiúk vágya), egy kétütemű, gőzhajtású játékmotor. Ennek módosított változata egy motorkerékpárra is felkerült, ez volt a Das Kleine Wunder (A kis csoda), így indult el az MZ előfutára, a DKW.

1950-ben IFA név alatt – akkor már a Német Demokratikus Köztársaságban - indult újra a gyártás, a cég 1956-ban vette fel az MZ nevet.

Idővonal - DKW & MZ motorok

DKW RT 125 & MZ(IFA)RT 125

• 1906 Jørgen Skafte Rasmussen (Dánia) vásárolt egy üres textilüzemet Zschopauban.
• 1917 Kifejlesztette a Dampf-Kraft-Wagen-t (-DKW-, gőzhajtású autó) innen ismert a DKW márka.
• 1920 az első motoros kerékpár konstrukció.
• 1923-ben átnevezték a JS Rasmussen vállalkozást a DKW névre.
• 1927 a DKW benevez a motorsportba.
• 1928 a DKW-t átveszi a Zwickaui Audi gyár.
• 1929 évente 60000 motorkerékpár hagyja el a Zschopau-i gyárat, és DKW lesz a legnagyobb motorkerékpár-gyártó a világon.
• 1931 előterjesztik DKW kisautók tervezetét.
• 1932 A Auto Union megalakul, az Audi, a Horch, a Wanderer és a DKW márkák összefogásával.
• 1939 kifejlesztik az RT 125 motorkerékpárt, melyet jóval a háború befejezte után kezdenek gyártani.
• 1948 A cég új neve VEB IFA (állami tulajdonú vállalat GDR - Kelet-Németország)
• 1950 Zschopauban gyártani kezdik az RT 125 (1939) modellt, IFA (Industrieverwaltung Fahrzeugbau)védjegy alatt. Ennek a modellnek a szbadalmi oltalma, a háború után jóvátétel okán megszünt, és továbbfejlesztették Angliában (BSA Bantam), az USA-ban (Harley-Davidson Hummer), Oroszországban (M-1A Moskva), Japánban, Olaszországban és Nyugat-Németországban is.
• 1952-ben elkészül a BK-350, az első kétütemű-, boxermotoros-, kardántengely meghajtású típus. Ekkor jelenik meg az MZ elnevezés, de még nem kizárólagos jelleggel.
• 1956 A cégnév véglegesen =VEB Motorradwerk Zschopau=, vagy röviden =MZ=.
• 1962 Az ES 125/S 150 gyártása beindul. Egészen a mai napig (2004) ez a legnagyobb számban épített német motorkerékpár. Ez volt az első motorkerékpár aszimmetrikus tompított fényszóró konstrukcióval.
• 1970-ben a milliomodik motor gördül le a futószalagról, az MZ ETS 250 Trophy Sport
• 1972 MZ átveszi a Stoye féle oldalkocsik gyártását.
• 1983-ban a 2000000. motorkerékpár is legördül a gyártósorról, ezúttal egy MZ ETZ 250. A tárcsafékek és a 12-voltos elektromos rendszer alkalmazását az MZ általánosan alkalmazza gyártmányain.
• 1989 Az MZ oldalkocsik gyártása megszűnik.
• 1990 Az MZ-t december 18-án privatizálják.
• 1993 AZ MZ csődgondnokság alá kerül és az ETZ szabadalmait eladják a török Kanuni vállalkozásnak, amely továbbra is gyártja a 251-, és 301-es modelleket. A Muž cég elkülönülten működik a többi érdekeltségtől.
• 1996 A Muž-t a malajziai Corporation Hong Leong Group vette át.
• 1999-ben az u végül kikerült a MUZ elnevezésből.
• 2008 június 9-én a Motor Cycle News beszámol arról, hogy az MZ hogy megszűnik 2008 végén, mert a malajziai támogatók visszavonták a cég pénzügyi támogatását a folyamatos veszteségek miatt.
• 2008 december 12-én, az "MZ Zschopauban" megállt a motorkerékpár-gyártás, amely 88 évig folyt ebben a városban. A régi "kelet-német" gyár night club lett, az úgynevezett MZWerk.
• 2009 A korábbi GP sztárok, Ralf Waldmann és Martin Wimmer megvásárolja az MZ motorkerékpár márkát. Az üzlet március 23-án lebonyolódott, mintegy négy-öt millió euró értékben. A finanszírózó a Hong Leong Group. Az új testület vezetői Ralph Waldmann, Martin Wimmer, Dr Martin Hager, Helmut Lichtenberg és Otto Elbers. Wimmer azzonnali hatállyal átveszi az MZ ügyvezető igazgatói szerepét. Tervezik, hogy a cég 600 cc országúti motorokat gyárt a Moto2 GP projekt számára.

A Zschopau művek egyik legrégebbi motorkerékpár gyár a világon, a motorkerékpár gyártás 1922 óta folyik. A legismertebb modell volt a kétütemű 125/150 és 250 sorozat, a típus változatok ES, ETS, TS és ETZ. Az MZ egyike volt azon kevés gyártóknak akik oldalkocsis motorkerékpárok terén is jelentős gyártási múlttal rendelkeztek.

Márkatörténet

1906-1946 Rasmussen & Ernst, DKW, Auto Union

DKW Reichsfahrtmodel - 1920

1906-ban a dán vállalkozó Jørgen Skafte Rasmussen megvásárolt egy használaton kívüli textiltermékek üzemet Zschopau-ban. Rasmussen és Ernst néven kezdetben háztartási-, és műhely berendezéseket, valamint autóalkatrészeket gyártották.

1912-től működött a vállalat keretében, a Zschopauer Maschinenfabrik JS Rasmussen. Ez volt a gyártóbázisa a DKW (Dampf Kraft Wagen>>gőz autó) gyárnak. 1920-ban kezdődött meg egy kissebb motorkerékpár típus fejlesztése, melyet 1922-ben kezdtek sorozatban gyártani a Zschopau-i üzemben.

Az első motorkerékpár, tulajdonképpen egy kis motorral felszerelt kerékpár, a "Reichsfahrtmodell" volt.

A következő években Zschopauban, a világon elsőként, motorkerékpár gyártó-szerelő sorokat alakítottak ki. 1928-ban a DKW és az Audi Werke AG fuziója nyomán megerősödött vállalkozás beruházásában, 1929-ben Zwickauban felépült az új üzem. Az éves termelés tervezett volumene 60.000 db motorkerékpár, ami akkoriban a legnagyobb motorkerékpár termelést produkálta. 1932-ben az újonnan létrehozott DKW Auto Union termelési kapacitása volt a világon a legjelentősebb.

A második világháború után a termelési létesítményeket, gépeket leszerelik és jóvátételként elszállítják a Szovjetunióba. A járműgyártás eszközök és nyersanyag hiányában leáll és egészen 1950-ig kétséges a termelés újraindítása.

1946-2008 IFA, MZ

MZ BK350 (IFA)

Motorkerékpárok gyártása a második világháború után - IFA (1948-1952)

1946-1947 során a modern DKW üzemet lebontották, elszállították és a Szovjetúnióban, Izsevszben újjáépítették. Az RT 125-ös DKW típust, melyet 1939-ben fejlesztettek ki, 1950-ben az IFA kezdte újra gyártani Zschopauban. Annak ellenére, hogy a "nemzeti termelés" célja 5000 db volt, összesen csak 1700 db RT 125 készült el, mert anyaghiány akadályozta a terv teljesítését. 1951-ben az első oldalkocsis motorkerékpár terve is körvonalazódott, egy 350 cm3-es, kétütemű-boxer motoros, kardántengely meghajtású típus formájában, ez volt az IFA BK 350. Tömeggyártása azonban ennek a típusnak, 1953-ig váratott magára.

1952-től VEB Motorradwerk Zschopau

A motorkerékpárok gyártása 1952-től a VEB Motorrad Zschopau (MZ) néven fut. 1956-tól kezdve kerül piacra az RT 125/2, ekkor már az összes modell =MZ=. 1956 decemberében jelent meg az MZ ES-250 első szériája, ugyanebben a hónapban jön ki az MZ ES-175 típus, valamint a BK-350-es nagyobb teljesítményű és halkabb változata. Az RT 125 sorozatgyártása 12 év után, 1962-ben fejeződik be. Összesen 310.800 MZ RT készült ezen időszakban. Az ES 125/150 típusok gyártása szintén 1962-ben kezdődik meg. A sajtolt fémlemez vázkialakítás okán, könnyebb volt a gyártása, illetve tömeges termelése, mint a régebbi csővázas keretű konstrukcióké. Az ETS 125/150 és a TS 125/150 típusokkal együtt, mintegy 900.000 db készült, a legtöbb ami a németországi motorkerékpár gyártásban teljesült.

MZ ES 250 - 1956 (1962-es modell)

Veterán MZ modellek

• MZ BK 350 (1952-1958)
• MZ RT 125 (IFA) (1950-1954)
• MZ RT 125/1 (IFA) (1954-1956)
• MZ 125/2 (1956-1959)
• MZ 125/3 (1959-1962)
• MZ ES 175 (1956-1962)
• MZ ES 175/1 (1962-1967)
• MZ ES 250 (1956-1956)
• MZ ES 250 (1957-1962)
• MZ ES 250/1 (1962-1967)
• MZ ES 300 (1963-1965)
• MZ ES 125 (1962-1969)
• MZ ES 125/1 (1969-1978)
• MZ ETS 125/1 (1969-1973)
• MZ ES 150 (1962-1968)
• MZ ES 150/1 (1969-1973)
• MZ ETS 150/1 (1969-1973)
• MZ ES 175/2 (1967-1972)
• MZ ES 250/2 (1967-1973)
• MZ ETS 250 (1969-1973)
• MZ TS 125 (1973-1985)
• MZ TS 150 (1973-1985)
• MZ TS 250 (1973-1976)
• MZ TS 250/1 (1976-1981)

Kapcsolódó MZ források, hivatkozások

• MZ official homepage DE
• MZ Club Hungary
• Az angol Wikipédia cikke az MZ-ről EN
• Wikipédia MZ DE

Szerkesztési irányelvek Gyorstalpaló szerkesztőknek Kapcsolat