Dongó segédmotor
|  |
A VeteránPark - veterán autók és motorok szabad enciklopédiája wikiből
(→Dongó tapasztalatok) |
(javítás, logo) |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| - | {{Motor | + | [[Fájl:VeteranBanner2012b.jpg]]{{Motor |
| név = Dongó segédmotor | | név = Dongó segédmotor | ||
| - | | kép = | + | | kép = VT_logo01.jpg |
| képméret = | | képméret = | ||
| képaláírás = | | képaláírás = | ||
| 21. sor: | 21. sor: | ||
| motor = 38 cm3 | | motor = 38 cm3 | ||
| felépítés = 1 hengeres, 2 ütemű, öntöttvas dugattyúval | | felépítés = 1 hengeres, 2 ütemű, öntöttvas dugattyúval | ||
| - | | váltó = nincs | + | | váltó = nincs, dörzshajtás a hátsó gumiabroncsra |
| teljesítmény = 0,4-0,5 LE | | teljesítmény = 0,4-0,5 LE | ||
| - | | nyomaték = | + | | nyomaték = N.A. |
| fogyasztás = 1,8 liter | | fogyasztás = 1,8 liter | ||
| gyorsulás = | | gyorsulás = | ||
| 29. sor: | 29. sor: | ||
| kapcsolódó modellek = | | kapcsolódó modellek = | ||
}} | }} | ||
| - | |||
| - | |||
| - | |||
== A Dongó segédmotor története == | == A Dongó segédmotor története == | ||
| - | |||
A '''Dongó segédmotort''' a Székesfehérvári Vadásztölténygyár készítette 1955-től 1957-ig. Az 1 hengeres, 2 ütemű segédmotort biciklire lehetett felszerelni (a pedáltengely alá), mely egy dörzskeréken keresztül a hátsó kereket hajtotta, az emelkedőnél azonban már lábhajtással kellett besegíteni. | A '''Dongó segédmotort''' a Székesfehérvári Vadásztölténygyár készítette 1955-től 1957-ig. Az 1 hengeres, 2 ütemű segédmotort biciklire lehetett felszerelni (a pedáltengely alá), mely egy dörzskeréken keresztül a hátsó kereket hajtotta, az emelkedőnél azonban már lábhajtással kellett besegíteni. | ||
| - | A Székesfehérvári Vadásztölténygyár | + | A Székesfehérvári Vadásztölténygyár jogelődje a Vadásztöltény, Gyutacs-és Fémárugyár RT-t 1938-ban hozták létre, majd több névváltás után 1948-ban államosították. Egy évvel később a székesfehérvári üzem önálló gyárrá lépett elő, felügyeletét pedig a Nehézipari Központ látta el. A Vadásztölténygyár ebben az időszakban kapta azt a feladatot, hogy egy viszonylag egyszerű szerkezetű, alacsony fogyasztású, könnyen biciklikre szerelhető segédmotort gyártson. A Dongó nem önálló konstrukció volt, a mérnökök az olasz [[Gilera Mosquito]] segédmotorjától vettek át „ötleteket”, a porlasztó viszont teljesen magyar fejlesztés volt (rossz nyelvek szerint ez nem vált éppen előnyére). |
| - | 1954-ben már legyártották az első néhány dongót, 1955-ben elkészült az 500 darabos nullszéria, s még abban az évben megkezdődött a gyártás. A Dongó induló ára 1480 forint volt, a | + | 1954-ben már legyártották az első néhány dongót, 1955-ben elkészült az 500 darabos nullszéria, s még abban az évben megkezdődött a gyártás. A Dongó induló ára 1480 forint volt, a KERAVILL-ban is árulták. A felszerelés viszonylag egyszerű volt, a kis motort azonban a vásárlás után 48 órával be kellett jelenteni a helyi rendőrségen. Ez utóbbi azt a célt szolgálta, hogy az igazolólap birtokában így már benzinjegyet is kaphatott a Dongó tulajdonosa. |
A gyártás 1957 májusában fejeződött be, összesen mintegy 60 ezer darab készült a Dongo segédmotorból. | A gyártás 1957 májusában fejeződött be, összesen mintegy 60 ezer darab készült a Dongo segédmotorból. | ||
| 45. sor: | 41. sor: | ||
== Dongó tapasztalatok == | == Dongó tapasztalatok == | ||
| - | A Dongó felépítményére általában jellemző a rossz anyagminőség. A tartósan maximális sebességet már a Dongó kezelési utasításának első oldalán sem ajánlották, mondván, a Dongó elsősorban arra szolgál, hogy aránylag csekély költséggel kényelmesebbé tegye a közlekedést. Az új motort az első 500 km-en legfeljebb 20 km/órás sebességgel kellett bejáratni, ezt követően – persze nem tartósan és a | + | A Dongó felépítményére általában jellemző a rossz anyagminőség. A tartósan maximális sebességet már a Dongó kezelési utasításának első oldalán sem ajánlották, mondván, a Dongó elsősorban arra szolgál, hogy aránylag csekély költséggel kényelmesebbé tegye a közlekedést. Az új motort az első 500 km-en legfeljebb 20 km/órás sebességgel kellett bejáratni, ezt követően – persze nem tartósan és a sofőr súlyának függvényében – akár a 32 km/h órát is elérte a segédmotor-kerékpár tulajdonosa. |
| - | A motor üzemanyaga benzin és olaj keveréke, a keverési arány 15:1 a bejáratás időszakában, 20:1 azt követően. A keverési arány betartása rendkívül fontos, mert az olajban szegény keverék a csúszófelületeken erős kopást, berágódást okozhat, míg az | + | A motor üzemanyaga benzin és olaj keveréke, a keverési arány 15:1 a bejáratás időszakában, 20:1 azt követően. A keverési arány betartása rendkívül fontos, mert az olajban szegény keverék a csúszófelületeken erős kopást, berágódást okozhat, míg az olaj-dús keverék a beindítást, gyakori gyertyazárlatot és erős elkokszolódást idéz elő. |
A már említett karburátorral sok volt a gond, szerkezete ráadásul nem túl tartós, így a viszonylag magas darabszám ellenére a Dongó segédmotorból ritka az épp darab. | A már említett karburátorral sok volt a gond, szerkezete ráadásul nem túl tartós, így a viszonylag magas darabszám ellenére a Dongó segédmotorból ritka az épp darab. | ||
| 55. sor: | 51. sor: | ||
Ha a Dongó motor nem indul: | Ha a Dongó motor nem indul: | ||
| - | * A | + | * A benzincsap nincs kinyitva. |
* A tartályból elfogyott a benzin. | * A tartályból elfogyott a benzin. | ||
| - | * A | + | * A benzinszűrő piszkos, eltömődött. |
| - | * A | + | * A fúvóka eldugult. |
| - | * A | + | * A forgattyús házban túl sok benzin és olaj gyűlt össze (túlszívatás). |
| - | * A gyújtókábel saru meglazult vagy leesett a | + | * A gyújtókábel saru meglazult vagy leesett a gyertyáról. |
* A gyertya zárlatos (olajos, vagy kormos). | * A gyertya zárlatos (olajos, vagy kormos). | ||
| 67. sor: | 63. sor: | ||
* A gyertya meglazult. | * A gyertya meglazult. | ||
* A benzinszűrő piszkos. | * A benzinszűrő piszkos. | ||
| - | * A | + | * A fúvóka részben eldugult. |
* A gyújtás elállítódott. | * A gyújtás elállítódott. | ||
* A benzintartály levegő nyílása eldugult. | * A benzintartály levegő nyílása eldugult. | ||
| 78. sor: | 74. sor: | ||
Ha a Dongó motor nem jól húz: | Ha a Dongó motor nem jól húz: | ||
| - | * A | + | * A légszűrő zárva van. |
* A benzincső piszkos, eltömődött. | * A benzincső piszkos, eltömődött. | ||
| - | * A | + | * A gyújtás elállítódott. |
| - | * A | + | * A kipufogócső elkormosodott. |
Ha a Dongó motor melegszik: | Ha a Dongó motor melegszik: | ||
* Kevés az olaj a benzinben. | * Kevés az olaj a benzinben. | ||
| - | * A | + | * A kipufogócső megtelt korommal. |
| - | * A | + | * A gyújtás elállítódott. |
* A robbanókeverékben kevés a benzin. | * A robbanókeverékben kevés a benzin. | ||
| 103. sor: | 99. sor: | ||
<youtube>CQpIMMjAjwo</youtube> | <youtube>CQpIMMjAjwo</youtube> | ||
| - | + | [[Fájl:VeteranBanner2012b.jpg]] | |
== Kapcsolódó Dongó hivatkozások, források == | == Kapcsolódó Dongó hivatkozások, források == | ||
A lap 2013. április 14., 09:20-kori változata
| Dongó segédmotor | |
 | |
| Gyártási adatok | |
| Gyártó | Székesfehérvári Vadásztölténygyár |
| Gyártás helye | Magyarország, Székesfehérvár |
| Darabszám | ~ 60 000 |
| A(z) modell műszaki adatai | |
| Méret és tömegadatok | |
| Tömeg | 7 kg |
| Üzemanyag | benzin olaj keverék (1:20) |
| Üzemanyagtartály | 2,5 liter |
| Teljesítmény | |
| Motor | 38 cm3 |
| Felépítés | 1 hengeres, 2 ütemű, öntöttvas dugattyúval |
| Váltó | nincs, dörzshajtás a hátsó gumiabroncsra |
| Teljesítmény | 0,4-0,5 LE |
| Max. nyomaték | N.A. |
| Átlagfogyasztás | 1,8 liter |
| Max. sebesség | 32 km/h (utazósebesség 25 km/h) |
Tartalomjegyzék |
A Dongó segédmotor története
A Dongó segédmotort a Székesfehérvári Vadásztölténygyár készítette 1955-től 1957-ig. Az 1 hengeres, 2 ütemű segédmotort biciklire lehetett felszerelni (a pedáltengely alá), mely egy dörzskeréken keresztül a hátsó kereket hajtotta, az emelkedőnél azonban már lábhajtással kellett besegíteni.
A Székesfehérvári Vadásztölténygyár jogelődje a Vadásztöltény, Gyutacs-és Fémárugyár RT-t 1938-ban hozták létre, majd több névváltás után 1948-ban államosították. Egy évvel később a székesfehérvári üzem önálló gyárrá lépett elő, felügyeletét pedig a Nehézipari Központ látta el. A Vadásztölténygyár ebben az időszakban kapta azt a feladatot, hogy egy viszonylag egyszerű szerkezetű, alacsony fogyasztású, könnyen biciklikre szerelhető segédmotort gyártson. A Dongó nem önálló konstrukció volt, a mérnökök az olasz Gilera Mosquito segédmotorjától vettek át „ötleteket”, a porlasztó viszont teljesen magyar fejlesztés volt (rossz nyelvek szerint ez nem vált éppen előnyére).
1954-ben már legyártották az első néhány dongót, 1955-ben elkészült az 500 darabos nullszéria, s még abban az évben megkezdődött a gyártás. A Dongó induló ára 1480 forint volt, a KERAVILL-ban is árulták. A felszerelés viszonylag egyszerű volt, a kis motort azonban a vásárlás után 48 órával be kellett jelenteni a helyi rendőrségen. Ez utóbbi azt a célt szolgálta, hogy az igazolólap birtokában így már benzinjegyet is kaphatott a Dongó tulajdonosa.
A gyártás 1957 májusában fejeződött be, összesen mintegy 60 ezer darab készült a Dongo segédmotorból.
Dongó tapasztalatok
A Dongó felépítményére általában jellemző a rossz anyagminőség. A tartósan maximális sebességet már a Dongó kezelési utasításának első oldalán sem ajánlották, mondván, a Dongó elsősorban arra szolgál, hogy aránylag csekély költséggel kényelmesebbé tegye a közlekedést. Az új motort az első 500 km-en legfeljebb 20 km/órás sebességgel kellett bejáratni, ezt követően – persze nem tartósan és a sofőr súlyának függvényében – akár a 32 km/h órát is elérte a segédmotor-kerékpár tulajdonosa.
A motor üzemanyaga benzin és olaj keveréke, a keverési arány 15:1 a bejáratás időszakában, 20:1 azt követően. A keverési arány betartása rendkívül fontos, mert az olajban szegény keverék a csúszófelületeken erős kopást, berágódást okozhat, míg az olaj-dús keverék a beindítást, gyakori gyertyazárlatot és erős elkokszolódást idéz elő.
A már említett karburátorral sok volt a gond, szerkezete ráadásul nem túl tartós, így a viszonylag magas darabszám ellenére a Dongó segédmotorból ritka az épp darab.
A Dongó üzemzavarok okai és elhárítása a Dongó kezelési utasításai alapján
Ha a Dongó motor nem indul:
- A benzincsap nincs kinyitva.
- A tartályból elfogyott a benzin.
- A benzinszűrő piszkos, eltömődött.
- A fúvóka eldugult.
- A forgattyús házban túl sok benzin és olaj gyűlt össze (túlszívatás).
- A gyújtókábel saru meglazult vagy leesett a gyertyáról.
- A gyertya zárlatos (olajos, vagy kormos).
Ha a Dongó motor rendetlenül működik:
- A gyertya meglazult.
- A benzinszűrő piszkos.
- A fúvóka részben eldugult.
- A gyújtás elállítódott.
- A benzintartály levegő nyílása eldugult.
Ha a Dongó motor kihagy:
- A benzinben túl sok az olaj.
- A porlasztó túlfolyik, csepeg.
Ha a Dongó motor nem jól húz:
- A légszűrő zárva van.
- A benzincső piszkos, eltömődött.
- A gyújtás elállítódott.
- A kipufogócső elkormosodott.
Ha a Dongó motor melegszik:
- Kevés az olaj a benzinben.
- A kipufogócső megtelt korommal.
- A gyújtás elállítódott.
- A robbanókeverékben kevés a benzin.
Ha a Dongó motor fogyasztása túl nagy:
- A porlasztó túlfolyik (az úszó fennakadt).
- A benzintartály vagy benzinvezeték lukas.
- A fúvóka túl nagy.
- A légszűrő zárva van.
Dongó segédmotor videók
A Makó TV beszámolója a II. Dongós találkozóról
Kapcsolódó Dongó hivatkozások, források
- Dongó kerékpár segédmotor kezelési utasítása
- Dr. Kovács Miklós: Magyar Motorkerépárok (Maróti Könyvkiadó)
- A Maróti Motorkerékpárgyűjtemény Dongója
- A Dongó+ motor és Dongó segédmotor történet]