Tünde robogó
A VeteránPark - veterán autók és motorok szabad enciklopédiája wikiből
(→Tünde robogó források, hivatkozások) |
a (→Kezdetek: jav) |
||
(11 közbeeső változat nincs mutatva) | |||
1. sor: | 1. sor: | ||
+ | [[Fájl:VeteranBanner2012b.jpg]] | ||
+ | {| | ||
+ | |bgcolor="ivory"| | ||
{{Motor | {{Motor | ||
| név = Tünde robogó | | név = Tünde robogó | ||
- | | kép = | + | | kép = Tünde_logo_02.jpg |
| képméret = | | képméret = | ||
- | | képaláírás = | + | | képaláírás = Tünde 175/80 |
| gyártó = Csepeli Motorkerékpárgyár | | gyártó = Csepeli Motorkerékpárgyár | ||
| gyártás helye = Magyarország, Budapest, Csepel | | gyártás helye = Magyarország, Budapest, Csepel | ||
11. sor: | 14. sor: | ||
| kategória = túramotor <!-- például: túramotor, chopper, sportmotor, robogó --> | | kategória = túramotor <!-- például: túramotor, chopper, sportmotor, robogó --> | ||
| tervező = | | tervező = | ||
- | | modell = | + | | modell = 175/80 |
| hossz = 1880 mm | | hossz = 1880 mm | ||
| szélesség = 670 mm | | szélesség = 670 mm | ||
18. sor: | 21. sor: | ||
| tengelytáv = 1250 mm | | tengelytáv = 1250 mm | ||
| üzemanyag = benzin | | üzemanyag = benzin | ||
- | | tank = | + | | tank = 13 l |
- | | motor = | + | | motor = Egyhengeres, kétütemű, fekvő elrendezésű, 174 ccm, alumíniumhengeres motor kényszerléghűtéssel, keverékolajozás (1/20 arány) |
- | + | | felépítés = Felfüggesztés: rövid lengőkarok teleszkóprugózással, hidraulikus lengéscsillapítással/hajtóműhordó lengőkar teleszkóprugózással, hidraulikus lengéscsillapítással | |
- | | váltó = | + | Fékek: kézi működtetésű dobfékek 150 mm-es átmérővel elöl-hátul |
- | | teljesítmény = 8 LE (5000 f/min) | + | | váltó = egytárcsás, kézi működtetésű száraz-kuplung, négyfokozatú lábváltó, kúpkerekes tengelyhajtás a hátsó kerékhez 9/44 fogszámmal |
- | | nyomaték = | + | | teljesítmény = 8-9 LE (5000 f/min) |
+ | | nyomaték = 11,5 Nm | ||
| fogyasztás = 3,5 liter | | fogyasztás = 3,5 liter | ||
- | | gyorsulás = | + | | gyorsulás = N.A. |
| végsebesség = 90 km/h | | végsebesség = 90 km/h | ||
| kapcsolódó modellek = [[Csepeli Motorkerékpárgyár]] | | kapcsolódó modellek = [[Csepeli Motorkerékpárgyár]] | ||
}} | }} | ||
+ | =='''A Tünde robogó rövid típustörténete'''== | ||
+ | A '''Tünde robogó''' 960-ban mutatkozott be. A kismotor létrejöttének egyik fő mozgatórugója az volt, hogy a [[Csepeli Motorkerékpárgyár]] egyesült a Nagytömegárú-gyárral, utóbbiban a hadiipari termelés megszűnése kapcsán jelentős volt a nagy présgépes szabad kapacitás. | ||
+ | Persze a vásárlóknak komoly érveket kellett szolgáltatni ahhoz, hogy kellendő legyen a magyar kismotor, ezt a Tünde használati útmutatóban a következőképpen oldották meg: „Miért jobb a (Tünde) robogó a motorkerékpárnál? Burkolata védelmet nyújt az úttest, valamint a motor tisztátlanságaival szemben. A motoros lovagló testtartását a robogón normális ülő testtartás váltja fel. A robogó könnyebb kezelhetőségét biztosítják a kisebb méretű kerekek révén csökkentett méretek, a mélyebb súlypont, a hatékonyabb rugózás, a bontható keréktárcsák”. | ||
- | + | Az R175/80 típusnév alatt futó Tünde robogó nem csak külsejét tekintve volt „eltalált”, de technikáját tekintve is korszerűnek számított. A robogó lelkét az egyhengeres, kétütemű, fekvő elhelyezésű, keresztben forgó, Schnürle- rendszerű motor adta. A bordázott blokkot a lendkerékmágnes forgórészére szerelt ventilátor hűtötte. | |
- | + | Mindezek ellenére a Tünde robogóból mindössze kb. 3000 darab került a piacra. Korának hasonló típusai a Cezeta, a Tatran S 125 és az MZ Troll TR 150 motorkerékpárok. | |
- | + | == '''Kezdetek''' == | |
+ | A Csepel Műveken belüli átszervezések és összevonások nyomán, az '50-es évek második felében felállt a Csepel Motorkerékpárgyár, amely a meglevő tudás-, szakember-, és technikai bázison, új lendülettel és elszántsággal indult meg a fejlesztések útján. | ||
+ | [[Fájl:Tunde3.jpg|430px]] | ||
- | + | === Tervezés, fejlesztés === | |
- | + | Az összevonás után bemutatták a motorkerékpárgyári vezetőknek az akkor már kész Cimborát, akik rábólintottak, hogy ezt a típust is felvegyék a programjukba. Különböző okok miatt azonban egy szögletesebb formájú, Cimbora II névre hallgató prototípus fejlesztésébe fogtak. | |
+ | === Az új típus születése === | ||
- | + | A gyár elképzelései az alábbiak voltak: | |
+ | * 175 cm³-es motor | ||
+ | * kétszemélyes konstrukció | ||
+ | * a Nagytömegárugyár is jelentős részt tudjon vállalni az alkatrészek gyártásában | ||
+ | * a korábbi Cimborára épülő műszaki alapok | ||
+ | Ezek alapján fogtak neki az első, R175/80 nevű prototípus gyártásának. A motor formailag a későbbi Tünde előfutára volt, de számos helyen különbözött tőle. A burkolat hátsó része rövidebb volt, jobban kilátszott a kerék, elöl a lámpa burkolata is rövidebb volt, más formájú, krómdísszel ellátott első sárvédővel szerelték, máshol voltak a szellőzőnyílások a burkolaton, egyedi hátsólámpa és típsjelzés volt rajta. | ||
- | + | A mérnökök - mivel nem kellett létező típusból kiindulniuk - sok új megoldást használhattak. Például a Tünde motorja a többi csepeli gyártmánytól eltérően alumíniumhengerrel készült, amely javította a hűtést. Erre elsősorban azért volt szükség, mert a burkolat miatt a menetszél nem érte a hengert. A lendkerékre rögzített ventilátor segítségével azonban a motor hőháztartását sikerült rendben tartani, nem jelentett problémát a többi csepeli gyártmányra jellemző melegedés, gyenge hűtés. Újdonságnak számított az egytárcsás szárazkuplung és a hajtóműhordó, féloldalas lengővilla. A munkamódszerek is megújultak: a tervezők a korábbi, szigorú szabályok szerinti feladatmegosztás helyett együtt igyekeztek megoldani a problémákat, ezzel gyorsítva a munkát. A formaterv kialakításában is új utakat jártak: először a Képzőművészeti Főiskola hallgatói rajzolták meg a motor karosszériáját, ehhez próbálták később igazítani a szerkezeti részek elhelyezését. | |
- | == Tünde robogó források, hivatkozások == | + | [[Fájl:Tünde175 01.jpg|frame|center|'''Tünde 175/80 robogó (1960-1962)''']] |
+ | |||
+ | A prototípustárgyalást 1958. augusztus 30-án tartották, ezen az alábbi javaslatok merültek fel: | ||
+ | * legyen lehetőség a forgótárcsás vezérlésre | ||
+ | * a lendkerékmágnes helyett indítódinamó alkalmazása | ||
+ | * legalább egyes exportmodelleken alacsonyabb nyereg | ||
+ | * műanyag burkolat | ||
+ | * a sorozatgyártást 1959 második negyedévében meg kell kezdeni | ||
+ | Ez utóbbi határidő különösen szorosnak bizonyult. A robogó ugyanis egyetlen korábbi motorkerékpárra sem épült, minden részletében új volt. Korábban nem volt szériagyártású 175 cm³-es motor Csepelen, mint ahogy robogóelrendezésű hajtásláncot sem készítettek. Nem volt meg a kellő tapasztalat az alacsony robogóvázak és az elöl-hátul lengőkaros futóművek tervezésében, illetve a teljesen burkolt motorkerékpárok gyártásában.[7] A beszállítók sem voltak felkészülve az új típusra: a Ruggyantaárugyárnak új, 10 colos belső átmérőjű, de nagy sebességű (100 km/h) közúti közlekedésre is alkalmas gumiabroncsot kellett kifejlesztenie, az Autóvillamossági Felszerelések Gyárának pedig a Pannóniáéhoz hasonló, de azzal ellentétesen forgó, ventilátorral szerelt lendkerékmágnest kellett gyártania. | ||
+ | |||
+ | A prototípus tárgyaláson felmerült javaslatok közül nem sikerült mindet megvalósítani. A motorblokk hagyományos, Schnürle (huroköblítéses)-rendszerű maradt és bár meg kellett volna teremteni a lehetőséget egy új motorblokk beépítésére, ezzel soha nem foglalkoztak érdemben. Indítódinamót sem sikerült kifejleszteni a szűkös határidő miatt. A műanyag burkolatot a teszteredmények hiánya miatt vetették el. Így a robogó műszakilag elmaradt a KGST-n belüli színvonaltól: az itthon csaknem ismeretlen keletnémet MZ Troll dinamóval, irányjelzővel, a csehszlovák Tatran S 125 12 voltos elektromos rendszerrel, irányjelzőkkel és önindítóval rendelkezett. | ||
+ | |||
+ | A Motorkerékpárgyár négy prototípust rendelt meg és 10.000 km-es tartós tesztet írt elő velük. Ez aztán nem sikerült, rövidebb tesztciklus után álltak le a próbák. A típus neve nagyjából a prototípusok elkészültével egy időben dőlt el, így a kísérleti darabok már a végleges Tünde név alatt futottak. Az első sorozatgyártású motorok már a Tünde R175/80 típusjelzést viselték. | ||
+ | |||
+ | [[Fájl:VeteranBanner2012b.jpg|720px]] | ||
+ | |||
+ | == '''Sorozatgyártás''' == | ||
+ | === Az első Tündék === | ||
+ | |||
+ | A tesztek eredményeit értékelve módosították a típust, majd 1959 nyarára elkészült a típus nullszériája. A 80 darabos nullszériát külön engedéllyel 15.000 Ft-ért értékesítették a gyár dolgozóinak. Ezek után azonban különböző indokok miatt még csaknem egy évet kellett várni a sorozatgyártás megindulására. Az 1960 nyarától szállított Tündék a belpiacon kerültek forgalomba 15.700 Ft-os áron. Ez a 125-ös Danuvia és a 250-es Pannónia ára között volt. A vásárlók a sorozatos csúszások ellenére is lelkesedtek az új típusért, viszont hamarosan kiderültek a konstrukciós hibák. Az új, kúpkerekes végáttétel néha zajosnak bizonyult és a bonyolult szerkezet összeszerelése sem sikerült mindig tökéletesen a lemezburkolat alatt, így a dugattyúgyűrűk - egy lecsúszó gumicső miatt - gyakran pár ezer kilométer alatt úgy elkoptak, hogy cserére szorultak.[9] A szériagyártású darabok a prototípusokhoz képest egyszerűsödtek, főképp az első sárvédőnél volt látható a különbség. | ||
+ | |||
+ | [[Fájl:Tunde_02.jpg|thumb|center|640px|'''Tünde 175/80 napjainkban''']] | ||
+ | === Típusmódosítás és a gyártás vége === | ||
+ | [[Fájl:tunde-robogo-motorblokk01.jpg|thumb|left|320px|R175/80 motorblokk]] A gyár már 1961-ben módosított a típuson: más lett az első fényszóró, a hátsó sárvédőt a burkolatba integrálták és változott a berúgószerkezet is. A burkolat végéről eltűntek a szellőzőnyílások, ezzel is egyszerűsödött a vonalvezetés. Nagyjából ezzel egy időben új színek jelentek meg a kínálatban. Ettől népszerűbb lett a robogó, a gyártás azonban nem tudott lépést tartani ezzel: a tervezett napi 20 motort soha nem érték el. | ||
+ | |||
+ | A robogó egyre több gondot okozott a gyárnak a kis sorozat és a bonyolult, egyedi műszaki megoldások miatt. Mivel a típust eltérései miatt nem lehetett beilleszteni a végszereldében, szalagon futó modellek közé, ezért külön szerelőcsarnokot igényelt saját személyzettel, egyéni gyártási eljárásokkal. Ez nagyban növelte a gyártási költségeket. A KGST terveiben sem szerepelt a magyarországi robogógyártás folytatása, ezt a feladatot más országoknak kívánták kiosztani 1962-től. Ez adott végső lökést a döntésnek: az év végén befejezték a Tünde gyártását, mintegy 2500 robogó elkészülte után. Onnantól kezdve a gyár a Pannóniák fejlesztésére koncentrált, ugyanis azokból szinte korlátlan mennyiséget tudtak eladni a Szovjetunióban és más KGST országokban. | ||
+ | |||
+ | === A gyártás leállítása után === | ||
+ | |||
+ | [[Fájl:tunde-robogo-motorblokk02.jpg|thumb|left|320px|R175/80 motorblokk]]A sorozatgyártás vége után a Tündék motorja tovább élt egy darabig. A nyíregyházi Vas- és Fémipari KTSz. tervezett egy kis, háromkerekű áruszállítót Szabolcs néven, amelyhez erőforrást kerestek. Először a Danuvia motorblokkját szerették volna használni kényszerhűtéssel, de az a motor túl gyengének bizonyult a járműhöz. Ezért aztán a Motorkerékpárgyárban megmaradt Tünde-blokkokat használták fel. A nagyobb teljesítmény elegendőnek bizonyult és a gyári kényszerhűtés is jól jött az új alkalmazáshoz. Viszont mivel a járművet az álló, láncos szekunder hajtású Danuvia-motorblokkhoz tervezték, a fekvőmotoros Tünde-erőforrást át kellett alakítani. | ||
+ | |||
+ | A forgattyúsházat 90°-kal elforgatták az eredetihez képest, így állóhengeres lett a motor. Erre lehetőséget adott a kuplungharang, bár néhány rögzítőfül útban volt. A gyári, közvetlenül a kerékre csatlakozó kihajtásra lánckereket építettek, amely a hátsó tengelyt hajtotta. Az állóhenger és az új vázszerkezet miatt pedig új kipufogót terveztek a motorra. Az 1962-től gyártott Szabolcs első darabjaihoz a motor mellett az első villát is átvették a Tündéről, majd később erősebb darabra cserélték. A Szabolcsok gyártása 1965-ben ért véget, mivel nehéz volt hozzájutni komplett, új Tünde-motorhoz az akkor már 4 éve leállított gyártás miatt. Az áruszállító későbbi változatában Pannónia-erőforrást használtak. | ||
+ | |||
+ | == '''Tünde robogó videók''' == | ||
+ | {|align="center" | ||
+ | |<youtube>V1p-KbLlTE8</youtube> | ||
+ | '''Tünde robogó''' | ||
+ | |} | ||
+ | [[Fájl:VeteranBanner2012b.jpg|720px]] | ||
+ | |||
+ | == '''Tünde robogó források, hivatkozások''' == | ||
* Tünde robogó használati utasítás (Csepeli Motorkerékpárgyár, 1960) | * Tünde robogó használati utasítás (Csepeli Motorkerékpárgyár, 1960) | ||
* Tünde robogó üzemeltetési utasítás ábrajegyzék (Csepeli Motorkerékpárgyár, 1960) | * Tünde robogó üzemeltetési utasítás ábrajegyzék (Csepeli Motorkerékpárgyár, 1960) | ||
+ | * [http://hu.wikipedia.org/wiki/T%C3%BCnde_(motorker%C3%A9kp%C3%A1r) Tünde robogó - Wikipédia HU] | ||
* [http://www.marotimotor.hu/content/content_29.html Martói Motorkerékpár-gyűjtemény] | * [http://www.marotimotor.hu/content/content_29.html Martói Motorkerékpár-gyűjtemény] | ||
- | + | {|align="center" style="border:inset 4px brown" | |
+ | |- | ||
+ | |style="border:outset 3px sandybrown"|[[Fájl:VeteranPark-logo-webes.png|link=http://veteranpark.hu/oldtimer/Kezd%C5%91lap]] | ||
+ | |bgcolor="ivory" style="border:outset 3px sandybrown"| | ||
+ | *'''[[Szerkesztési irányelvek]]''' | ||
+ | *'''[[Gyorstalpaló szerkesztőknek]]''' | ||
+ | *'''[[Kapcsolat]]''' | ||
+ | |style="border:outset 3px sandybrown"|[[Fájl:backtop.jpg|link=Tünde robogó]] | ||
+ | |} | ||
+ | |} | ||
[[Kategória:Motortípus]] | [[Kategória:Motortípus]] | ||
+ | [[Kategória:Magyarország]] | ||
+ | |||
+ | {{#TwitterFBLike:left|small}} | ||
<meta name="keywords" content="Tünde robogó, Tünde segédmotor, veterán, oldtimer"></meta> | <meta name="keywords" content="Tünde robogó, Tünde segédmotor, veterán, oldtimer"></meta> | ||
<meta name="description" content="Tünde robogó típusleírás, Tünde robogó műszaki paraméterek - Oldtimer autók, motorok egyéb járművek a VeteránPark közösségi portálon. Ön is szerkesztheti, bővíthető!"></meta> | <meta name="description" content="Tünde robogó típusleírás, Tünde robogó műszaki paraméterek - Oldtimer autók, motorok egyéb járművek a VeteránPark közösségi portálon. Ön is szerkesztheti, bővíthető!"></meta> |
A lap jelenlegi, 2013. április 14., 16:53-kori változata
A Tünde robogó rövid típustörténeteA Tünde robogó 960-ban mutatkozott be. A kismotor létrejöttének egyik fő mozgatórugója az volt, hogy a Csepeli Motorkerékpárgyár egyesült a Nagytömegárú-gyárral, utóbbiban a hadiipari termelés megszűnése kapcsán jelentős volt a nagy présgépes szabad kapacitás. Persze a vásárlóknak komoly érveket kellett szolgáltatni ahhoz, hogy kellendő legyen a magyar kismotor, ezt a Tünde használati útmutatóban a következőképpen oldották meg: „Miért jobb a (Tünde) robogó a motorkerékpárnál? Burkolata védelmet nyújt az úttest, valamint a motor tisztátlanságaival szemben. A motoros lovagló testtartását a robogón normális ülő testtartás váltja fel. A robogó könnyebb kezelhetőségét biztosítják a kisebb méretű kerekek révén csökkentett méretek, a mélyebb súlypont, a hatékonyabb rugózás, a bontható keréktárcsák”. Az R175/80 típusnév alatt futó Tünde robogó nem csak külsejét tekintve volt „eltalált”, de technikáját tekintve is korszerűnek számított. A robogó lelkét az egyhengeres, kétütemű, fekvő elhelyezésű, keresztben forgó, Schnürle- rendszerű motor adta. A bordázott blokkot a lendkerékmágnes forgórészére szerelt ventilátor hűtötte. Mindezek ellenére a Tünde robogóból mindössze kb. 3000 darab került a piacra. Korának hasonló típusai a Cezeta, a Tatran S 125 és az MZ Troll TR 150 motorkerékpárok. KezdetekA Csepel Műveken belüli átszervezések és összevonások nyomán, az '50-es évek második felében felállt a Csepel Motorkerékpárgyár, amely a meglevő tudás-, szakember-, és technikai bázison, új lendülettel és elszántsággal indult meg a fejlesztések útján. Tervezés, fejlesztésAz összevonás után bemutatták a motorkerékpárgyári vezetőknek az akkor már kész Cimborát, akik rábólintottak, hogy ezt a típust is felvegyék a programjukba. Különböző okok miatt azonban egy szögletesebb formájú, Cimbora II névre hallgató prototípus fejlesztésébe fogtak. Az új típus születéseA gyár elképzelései az alábbiak voltak:
Ezek alapján fogtak neki az első, R175/80 nevű prototípus gyártásának. A motor formailag a későbbi Tünde előfutára volt, de számos helyen különbözött tőle. A burkolat hátsó része rövidebb volt, jobban kilátszott a kerék, elöl a lámpa burkolata is rövidebb volt, más formájú, krómdísszel ellátott első sárvédővel szerelték, máshol voltak a szellőzőnyílások a burkolaton, egyedi hátsólámpa és típsjelzés volt rajta. A mérnökök - mivel nem kellett létező típusból kiindulniuk - sok új megoldást használhattak. Például a Tünde motorja a többi csepeli gyártmánytól eltérően alumíniumhengerrel készült, amely javította a hűtést. Erre elsősorban azért volt szükség, mert a burkolat miatt a menetszél nem érte a hengert. A lendkerékre rögzített ventilátor segítségével azonban a motor hőháztartását sikerült rendben tartani, nem jelentett problémát a többi csepeli gyártmányra jellemző melegedés, gyenge hűtés. Újdonságnak számított az egytárcsás szárazkuplung és a hajtóműhordó, féloldalas lengővilla. A munkamódszerek is megújultak: a tervezők a korábbi, szigorú szabályok szerinti feladatmegosztás helyett együtt igyekeztek megoldani a problémákat, ezzel gyorsítva a munkát. A formaterv kialakításában is új utakat jártak: először a Képzőművészeti Főiskola hallgatói rajzolták meg a motor karosszériáját, ehhez próbálták később igazítani a szerkezeti részek elhelyezését. A prototípustárgyalást 1958. augusztus 30-án tartották, ezen az alábbi javaslatok merültek fel:
Ez utóbbi határidő különösen szorosnak bizonyult. A robogó ugyanis egyetlen korábbi motorkerékpárra sem épült, minden részletében új volt. Korábban nem volt szériagyártású 175 cm³-es motor Csepelen, mint ahogy robogóelrendezésű hajtásláncot sem készítettek. Nem volt meg a kellő tapasztalat az alacsony robogóvázak és az elöl-hátul lengőkaros futóművek tervezésében, illetve a teljesen burkolt motorkerékpárok gyártásában.[7] A beszállítók sem voltak felkészülve az új típusra: a Ruggyantaárugyárnak új, 10 colos belső átmérőjű, de nagy sebességű (100 km/h) közúti közlekedésre is alkalmas gumiabroncsot kellett kifejlesztenie, az Autóvillamossági Felszerelések Gyárának pedig a Pannóniáéhoz hasonló, de azzal ellentétesen forgó, ventilátorral szerelt lendkerékmágnest kellett gyártania. A prototípus tárgyaláson felmerült javaslatok közül nem sikerült mindet megvalósítani. A motorblokk hagyományos, Schnürle (huroköblítéses)-rendszerű maradt és bár meg kellett volna teremteni a lehetőséget egy új motorblokk beépítésére, ezzel soha nem foglalkoztak érdemben. Indítódinamót sem sikerült kifejleszteni a szűkös határidő miatt. A műanyag burkolatot a teszteredmények hiánya miatt vetették el. Így a robogó műszakilag elmaradt a KGST-n belüli színvonaltól: az itthon csaknem ismeretlen keletnémet MZ Troll dinamóval, irányjelzővel, a csehszlovák Tatran S 125 12 voltos elektromos rendszerrel, irányjelzőkkel és önindítóval rendelkezett. A Motorkerékpárgyár négy prototípust rendelt meg és 10.000 km-es tartós tesztet írt elő velük. Ez aztán nem sikerült, rövidebb tesztciklus után álltak le a próbák. A típus neve nagyjából a prototípusok elkészültével egy időben dőlt el, így a kísérleti darabok már a végleges Tünde név alatt futottak. Az első sorozatgyártású motorok már a Tünde R175/80 típusjelzést viselték. SorozatgyártásAz első TündékA tesztek eredményeit értékelve módosították a típust, majd 1959 nyarára elkészült a típus nullszériája. A 80 darabos nullszériát külön engedéllyel 15.000 Ft-ért értékesítették a gyár dolgozóinak. Ezek után azonban különböző indokok miatt még csaknem egy évet kellett várni a sorozatgyártás megindulására. Az 1960 nyarától szállított Tündék a belpiacon kerültek forgalomba 15.700 Ft-os áron. Ez a 125-ös Danuvia és a 250-es Pannónia ára között volt. A vásárlók a sorozatos csúszások ellenére is lelkesedtek az új típusért, viszont hamarosan kiderültek a konstrukciós hibák. Az új, kúpkerekes végáttétel néha zajosnak bizonyult és a bonyolult szerkezet összeszerelése sem sikerült mindig tökéletesen a lemezburkolat alatt, így a dugattyúgyűrűk - egy lecsúszó gumicső miatt - gyakran pár ezer kilométer alatt úgy elkoptak, hogy cserére szorultak.[9] A szériagyártású darabok a prototípusokhoz képest egyszerűsödtek, főképp az első sárvédőnél volt látható a különbség. Típusmódosítás és a gyártás végeA gyár már 1961-ben módosított a típuson: más lett az első fényszóró, a hátsó sárvédőt a burkolatba integrálták és változott a berúgószerkezet is. A burkolat végéről eltűntek a szellőzőnyílások, ezzel is egyszerűsödött a vonalvezetés. Nagyjából ezzel egy időben új színek jelentek meg a kínálatban. Ettől népszerűbb lett a robogó, a gyártás azonban nem tudott lépést tartani ezzel: a tervezett napi 20 motort soha nem érték el.A robogó egyre több gondot okozott a gyárnak a kis sorozat és a bonyolult, egyedi műszaki megoldások miatt. Mivel a típust eltérései miatt nem lehetett beilleszteni a végszereldében, szalagon futó modellek közé, ezért külön szerelőcsarnokot igényelt saját személyzettel, egyéni gyártási eljárásokkal. Ez nagyban növelte a gyártási költségeket. A KGST terveiben sem szerepelt a magyarországi robogógyártás folytatása, ezt a feladatot más országoknak kívánták kiosztani 1962-től. Ez adott végső lökést a döntésnek: az év végén befejezték a Tünde gyártását, mintegy 2500 robogó elkészülte után. Onnantól kezdve a gyár a Pannóniák fejlesztésére koncentrált, ugyanis azokból szinte korlátlan mennyiséget tudtak eladni a Szovjetunióban és más KGST országokban. A gyártás leállítása utánA sorozatgyártás vége után a Tündék motorja tovább élt egy darabig. A nyíregyházi Vas- és Fémipari KTSz. tervezett egy kis, háromkerekű áruszállítót Szabolcs néven, amelyhez erőforrást kerestek. Először a Danuvia motorblokkját szerették volna használni kényszerhűtéssel, de az a motor túl gyengének bizonyult a járműhöz. Ezért aztán a Motorkerékpárgyárban megmaradt Tünde-blokkokat használták fel. A nagyobb teljesítmény elegendőnek bizonyult és a gyári kényszerhűtés is jól jött az új alkalmazáshoz. Viszont mivel a járművet az álló, láncos szekunder hajtású Danuvia-motorblokkhoz tervezték, a fekvőmotoros Tünde-erőforrást át kellett alakítani.A forgattyúsházat 90°-kal elforgatták az eredetihez képest, így állóhengeres lett a motor. Erre lehetőséget adott a kuplungharang, bár néhány rögzítőfül útban volt. A gyári, közvetlenül a kerékre csatlakozó kihajtásra lánckereket építettek, amely a hátsó tengelyt hajtotta. Az állóhenger és az új vázszerkezet miatt pedig új kipufogót terveztek a motorra. Az 1962-től gyártott Szabolcs első darabjaihoz a motor mellett az első villát is átvették a Tündéről, majd később erősebb darabra cserélték. A Szabolcsok gyártása 1965-ben ért véget, mivel nehéz volt hozzájutni komplett, új Tünde-motorhoz az akkor már 4 éve leállított gyártás miatt. Az áruszállító későbbi változatában Pannónia-erőforrást használtak. Tünde robogó videók
Tünde robogó források, hivatkozások
|