Ford Cologne V6 motorok

A VeteránPark - veterán autók és motorok szabad enciklopédiája wikiből

(Változatok közti eltérés)
(2.6: j)
(2.8: jav)
131. sor: 131. sor:
A második generációs Cologne V6-os változatát 1974-ben vezették be, 2,8 L-es hengerűrtartalommal (93,03 mm furat, 68,5 mm löket, 2792 ccm, 170,4 cu in) és módosították a vezérműtengely hajtóművét. Az európai változat a "siamesed" két portos kipufogócsonkkal készült, mint a V4-es verzió, amíg az amerikai változatnál háromjáratú hengerfejekkel.látták el. Az európai változat lehetővé tette, hogy a meglévő autók a V4-es motorjai, a gyártás során  könnyen helyettesíthetőek voltak az erősebb, V6-os változattal. A leadott teljesítmény értéke 90-115 LE (86 kW) az amerikai piacra szánt modelleknél, illetve 130-160 LE (119 kW) az európai változatoknál, a modelltől függően.
A második generációs Cologne V6-os változatát 1974-ben vezették be, 2,8 L-es hengerűrtartalommal (93,03 mm furat, 68,5 mm löket, 2792 ccm, 170,4 cu in) és módosították a vezérműtengely hajtóművét. Az európai változat a "siamesed" két portos kipufogócsonkkal készült, mint a V4-es verzió, amíg az amerikai változatnál háromjáratú hengerfejekkel.látták el. Az európai változat lehetővé tette, hogy a meglévő autók a V4-es motorjai, a gyártás során  könnyen helyettesíthetőek voltak az erősebb, V6-os változattal. A leadott teljesítmény értéke 90-115 LE (86 kW) az amerikai piacra szánt modelleknél, illetve 130-160 LE (119 kW) az európai változatoknál, a modelltől függően.
-
[[Fájl:Cologne-V6-2800-1974.jpg|740px|center]]
+
[[Fájl:Cologne-V6-2800-1974.jpg|740px|center|Ford Cologne V6 - 2.8L ]]
Európában a 2,8 L-es karburátoros változat 132 LE-s volt, a mechanikus befecskendező (Bosch K-Jetronic) 160 LE-t biztosított, továbbá az elektronikus befecskendezés (Ford EEC-IV) 150 LE-t hozott ki a motorból. Elektronikus befecskendezés ezelőtt csak a Granada modellek egy évvel korábban lecserélt a 2,9 L-es változatánál létezett.  
Európában a 2,8 L-es karburátoros változat 132 LE-s volt, a mechanikus befecskendező (Bosch K-Jetronic) 160 LE-t biztosított, továbbá az elektronikus befecskendezés (Ford EEC-IV) 150 LE-t hozott ki a motorból. Elektronikus befecskendezés ezelőtt csak a Granada modellek egy évvel korábban lecserélt a 2,9 L-es változatánál létezett.  
158. sor: 158. sor:
*Panther Kallista
*Panther Kallista
|
|
-
[[Fájl:2.8L-specification.png|620px|center]]
+
[[Fájl:2.8L-specification.png|620px|center|V6 2800 specifikáció]]
|}
|}

A lap 2016. február 27., 08:48-kori változata

VeteranBanner2012b.jpg

FORD COLOGNE V6
V6 kln.gif
Ford Cologne (Taunus) V6 benzinmotor
Gyártási adatok
GyártóFord Motor Company
Gyártás helyeKöln, Németország
Gyártás éve<1962-2011>
A(z) modell műszaki adatai
Méret és tömegadatok
Üzemanyagbenzin
Teljesítmény
MotorÖntöttvas motorblokk - V6
FelépítésOHV szelepvezérlés, porlasztós és befecskendezős változatok

Kapcsolódó modellek
Ford Cologne V4; Ford Cyclone


Tartalomjegyzék

A Ford Cologne (Taunus) V6-os motorról általában

Az eredeti Ford "kölni" V6 motor , más néven a "Ford Taunus V6" alaptípusa, egy 2*3 hengeres 60°-os szöget bezáró öntöttvas blokk, egy fogaskerék meghajtású vezérmű tengellyel és OHV szelep vezérléssel. 

A V6 motort, illetve továbbfejlesztett változatait 1965-től folyamatosan gyártották a Ford Motor Company Kölni gyárában, Németországban. Eredeti formájában, szorosan kötődik a Ford Taunus V4-es motor konstrukciójához, hozzátéve két hengert, és elhagyva a kiegyensúlyozó (balance saft) tengelyt. Ezen kívül az angol Ford Essex V6-os motortípusa, és az USA GMC "Truck V6" voltak az első tömeggyártású V6-os motorok a világon, az 1960-as években.

A a kölni V6 gyártási sorozatainak kialakítása a motorok lökettérfogata tekintetében, az 1.8, 2.0, 2.3, 2.4, 2.6, 2.8, 2.9 és 4.0 literes változatokat tartalmazta. A gyártott típusok, kivéve a Cosworth 24 szelepes variánst, valamint a későbbi 4,0 literes SOHC motort, OHV szelepvezérléssel, és egyetlen, a két hengersor közötti vezérmű tengellyel látták el.

Cologne V6 "Taunus"

Eredetileg a kölni V6 a Németországban és a kontinentális Európa területén való alkalmazásra szánták, míg a brit "Essex" V6 a brit piacon került alkalmazásra, többségében a Ford járműveiben. A Kölni és az Essex motorok technikai fejlesztéseiket és konstrukciójukat tekintve, egyáltalán nem voltak kapcsolatban egymással. Később, a kölni V6-os került alkalmazásra az Essex V6 előállításának megszűntével, a brit piacon is. Ezeket a motorokat felhasználták az Egyesült Államokban is, különösen a kompakt teherautók erőforrásaként.

A kölni V6 konstrukciója kompatibilis a Taunus V4 kialakításával, úgy mint az erőátviteli rendszer kapcsolatai, a motortartó bakok, a hengerfej "siamesed" kipufogógáz elvezetés kialakítása. Az utóbbi funkció nagyon jó volt a kompatibilitás szempontjából, de szegényebben viszonyult a teljesítményre nézve. A 2.4, 2.9 és 4.0 L-es változatoknál már három kiömlő lett kiképezve, így előnyösebbek voltak a teljesítmény viszonyok is. A motorok karburátoros és injektoros változatokban kerültek gyártásra.

Cologne V6 változatok

Hiba a bélyegkép létrehozásakor: Unable to run external programs in safe mode.

1.8

A legkisebb "kölni "V6-os az 1812 ccm (1,812 l; 110,6 cu in) egy 80,0 mm furat, 60,14 mm-es löket viszonnyal. A kimeneti teljesítmény 82 LE (60 kW), a nyomaték 135 Nm (100 lb · ft). A Ford 17M P7 modellbe került beszerelésre 1968-1971 között.

2.0

A 2 L-es V6 modell lökettérfogata 1998 ccm (1,998 l; 121,9 cu in), furat 84,0 mm (3,31 in) a a löket 60,14 mm (2,368 in). Teljesítménye 85 LE (63 kW) 151 Nm (111 lb · ft) forgatónyomatékkal, továbbfejlesztett változata 90 LE (66 kW) teljesítményre volt képes, 158 Nm (117 lb · ft)forgatónyomaték leadásával.

Típusalkalmazások
  • 1964-1967 Ford Taunus 20M (P5)
  • 1967-1968 Ford 20M (P7.1)
  • 1968-1971 Ford 20M (P7.2)
  • 1969-1981 Ford Capri I - III
  • 1970-1976 Ford Taunus TC
  • 1976-1979 Ford Taunus II
  • 1979-1982 Ford Taunus III
  • 1975-1977 Ford Granada I
  • 1977-1985 Ford Granada II
  • 1982 Ford Sierra (kivétel: GB)

Ford V6 2.3L

2.3

A V6-os motor 2,3 L-es változata 1967-ben jelent meg, ez 2293 ccm térfogattal (2,293 l; 139,9 cu in), 90,0 mm-es (3,54 in) furattal és 60,14 mm-es (2,368 in) lökettel rendelkezett. Teljesítménye 108/114 LE (79/84 kW) (fekete / szürke valvecover) és a nyomaték176 Nm (130 lb · ft), a megnövelt kompressziónak köszönhetően (Super High Compression)egy változata 125 LE (92 kW) teljesítménnyel és 187 Nm (138 lb · ft) nyomatékkal bírt.

Típusalkalmazások
  • 1967-1968 Ford 20M P7.1
  • 1968-1971 Ford 20M P7.2
  • 1969-1974 Ford Capri I
  • 1974-1978 Ford Capri II
  • 1978-1985 Ford Capri III
  • 1971-1976 Ford Taunus TC
  • 1976-1979 Ford Taunus II
  • 1979-1982 Ford Taunus III
  • 1977-1979 Ford Cortina IV
  • 1979-1982 Ford Cortina V
  • 1972-1977 Ford Granada I
  • 1977-1985 Ford Granada II
  • 1982-1984 Ford Sierra I

Ford V6 - Felújított motor

2.6

A legnagyobb első generációs V6-os a 2550 ccm-es (2,55 l; 156 cu in) 1969-ben került bevezetésre. Furatai 90,0 mm-es (3,54 in), amíg lökethossza 66,8 mm-es (2,63 in). Teljesítménye 125 LE (92 kW) 205 Nm (151 lb · ft)nyomaték leadásával.

Típusalkalmazások
  • 1969-1971 Ford 26M
  • 1970-1974 Ford Capri
  • 1972-1977 Ford Granada
28COLOGNE.jpg V6 - 2.6 L

2.6 RS

Az RS 2600 egy speciális, nagy teljesítményű változat 2637 ccm hengerűrtartalommal(160,9 cu in), 90,0 mm-es (3,54 in) furattal és a 69,0 mm-es (2,72 in) lökethosszal. Az üzemanyag-befecskendezésnek köszönhetően teljesítménye 150 LE (110 kW), nyomatéka 219,5 Nm. Ez volt az egyetlen első generációs motor ami üzemanyag-befecskendezéssel készült. Az egyetlen alkalmazása a Ford Capri RS 2600 (1970-1973 között), majd az RS 3100 váltotta fel.

A Weslake által kifejlesztett versenyautó motorváltozata 2995 ccm-es, és 320 HP teljesítménnyel rendelkezett.

Ford Capri 2600 RS (1970-1973)

Ford Capri RS 2600 - 3D metszet

Ford V6 RS 2600

Ford Capri 2600 RS Coshwort
Ford Coshwort V6 RS2600

2.8

A második generációs Cologne V6-os változatát 1974-ben vezették be, 2,8 L-es hengerűrtartalommal (93,03 mm furat, 68,5 mm löket, 2792 ccm, 170,4 cu in) és módosították a vezérműtengely hajtóművét. Az európai változat a "siamesed" két portos kipufogócsonkkal készült, mint a V4-es verzió, amíg az amerikai változatnál háromjáratú hengerfejekkel.látták el. Az európai változat lehetővé tette, hogy a meglévő autók a V4-es motorjai, a gyártás során könnyen helyettesíthetőek voltak az erősebb, V6-os változattal. A leadott teljesítmény értéke 90-115 LE (86 kW) az amerikai piacra szánt modelleknél, illetve 130-160 LE (119 kW) az európai változatoknál, a modelltől függően.

Ford Cologne V6 - 2.8L

Európában a 2,8 L-es karburátoros változat 132 LE-s volt, a mechanikus befecskendező (Bosch K-Jetronic) 160 LE-t biztosított, továbbá az elektronikus befecskendezés (Ford EEC-IV) 150 LE-t hozott ki a motorból. Elektronikus befecskendezés ezelőtt csak a Granada modellek egy évvel korábban lecserélt a 2,9 L-es változatánál létezett.

A tuning lehetőségek igen korlátozottak a Bosch K-Jetronic modelleknél. A "siamesed" bemeneti és kimeneti portok áramlási viszonyai miatt a beszabályzás módosítása csak kisebb teljesítmény növekedést eredményezett.

A TVR Tasmin/280i is felhasználta Cologne 2.8 Bosch K-Jetronic befecskendezését csakúgy, mint a korai TVR "S" sorozat 2.8 és 2.9 átdolgozott EFI befecskendező rendszere.

Típusalkalmazások
  • TVR 280i/Tasmin
  • TVR S1
  • Ford Ranger
  • Ford Bronco II
  • Ford Aerostar
  • Ford Pinto
  • Mercury Bobcat
  • Mercury Capri
  • Ford Mustang II
  • Ford Granada
  • Ford Capri III
  • Ford Sierra
  • Ford Scorpio
  • Bandvagn 206
  • Reliant Scimitar(1979-)
  • Panther Kallista
V6 2800 specifikáció

2.9

12vchain.jpg
A 2,9 L változatnál ugyanazok az alapvető tervezési szempontok, mint a 2,8 L modellnél, bár bevezettek néhány változtatást. A vezérműtengely fogaskerék-hajtás helyett lánchajtású, így a vezérmű-tengely a főtengellyel egy irányba forog. Az elrendezés a kipufogó szelepek kialakításában is különbözik a 2,8 L-es változattól . A hengerfejek sportosabb, három kiömlőnyílású kipufogó torkolatot kaptak. Teljesítménye, így 140 LE (104 kW)@4600 rpm, a kisteherautók vonatkozásában(1986-1992 Ranger & 1986-1990 Bronco II) továbbá 144 LE (107 kW)@4800 rpm, az amerikai piacra szánt Merkur Scorpio esetében, valamint az európai modelleknél a teljesítményérték 150-160 LE (112-119 kW).

A blokk hengerűrtartalmára vonatkozóan: furat 93 mm (3,661 in) és a lökethossz 72 mm (2,835 in), 6 hengernél összesen 2.9 L (2935 cc / 177 cu in).

Európában a továbbfejlesztett, Bosch L-Jetronic befecskendező rendszerrel szerelték, a Ford EEC-IV motorvezérlés párjaként. Mivel ez a változat többet tudott, mint a 2,8 L modell, népszerűbb volt a (jellemzően turbófeltöltés) egyedi sportmotorokat gyártó cégek körében úgy, mint a Janspeed, vagy a Turbo Technics.

Típusalkalmazások
  • TVR S2/S3C/S4C
  • Ford Bronco II
  • Ford Ranger
  • Ford Sierra XR 4x4
  • Ford Granada
  • Ford Transit
  • Merkur Scorpio
  • Panther Kallista
Ford Cologne V6 2.9 left.jpg Ford Cologne V6 2.9 top.jpg

2.9 Cosworth

Cosworth V6 24v.jpg
1991-re a Cosworth Engineering, a V6 2.9 L-es típus, egy különleges iker DOHC (QUAD CAM) változatát fejlesztette ki. Bár ugyanazzal a blokkal, mint a standard 2.9, de a teljesítmény akár a 195 lóerőt is elérte (143 kW), legnagyobb nyomatéka elérte a 275 Nm/4500rpm. Ezt a motort (kód BOA) használták fel a Ford Scorpio Cosworth 24V modellnél. Ezt a motor konfigurációt csak a javított A4LDE automataváltóval (csak részleges elektronikus sebességváltó vezérlővel) ajánlották. Gyári kivitelben kézi vezérlésű váltóval nem gyártották.

A szabványos Ford blokktól eltérő kialakításokat alkalmaztak annak érdekében, hogy javítsák a teljesítményt. Az egy vezérműtengelyes változathoz képest egy duplex, hidraulikusan előfeszítésű vezérműlánc szolgált a vezérműtengelyek meghajtására (hossza: 2,2 méter)amelyek a hengerenkénti négy szelepet működtették, hidraulikus szelepemelőkön keresztül. Az új, Cosworth fejlesztésű alumínium ötvözetű hengerfej, a platina gyertyák, továbbá a Mahle dugattyúk tulajdonságai folytán a sűrítési arányt is megnövelték 9,7:1 értékre. Az öntvény eredeti kialakítású és csapágyazású régi vezérmű tengelye helyén került beépítésre az olajszivattyú meghajtását szolgáló tengely. A gyújtás szabályzásnál az EDIS-6 rendszert használták fel.

Alapvető változás (BOA változat) a hengerfej "pent-roof" égéstér kialakítása, a (BOB változat) "variable resonance inlet system (VIS)" levegő szívásrendszer alkalmazása, valamint az égéstér áramlási viszonyainak köszönhetően alkalmazható kipufogógáz visszavezetési megoldás (Exhaust Gas Recirculation), amellyel a NOx emissziós értéke jelentősen csökkenthető.

A jelentős teljesítmény, illetve hatásfok növekedés folytán az elmúlt évtizedekben a motor, mint a Ford Sierra eredeti erőforrásának alternatívája is népszerű lett.

Még egy továbbfejlesztett változat(kód BOB) állt rendelkezésre az áttervezett 1995-ös évjáratú Ford Scorpio modellekhez. A különbségek: két szimplex vezérmű-lánc, két hidraulikus övfeszítővel, továbbá egy változó hosszúságú szívócsöves levegő betáplálási rendszer, az úgynevezett VIS . Ezzel a kimenő teljesítmény 210 LE (157 kW) szintre növekedett. Itt már egy teljesen elektronikusan vezérelt A4LDE automata váltót alkalmaztak. Az EGK-V motorvezérlési rendszer a szívóoldali szabályzásokon keresztül a befecskendező rendszert és az automata erőátviteli egységet is vezérelte, összehangolta. A hengercsoportonkénti katalizátorok (2 db) tovább javította a teljesítményt és az emissziós értékeket.

4.0 - OHV

4 0LOHV.jpg
A 4,0 L "Pushrod" (242/245 CID 3958/4009 ccm, furatai 100,0 mm-es (3,94) lökethossza 84 mm-es (3,3 in))OHV verzióját 1990-2000 között gyártották, a 2.9 L-es OHV típus megerősített és megnövelt továbbfejlesztéseként, egyúttal kiküszöbölve annak konstrukciós hiányosságait. Változatait, mert időközben több változtatáson is átment, bár a németországi Kölnben készítették, csak amerikai járművekbe szerelték. Az OHV motort 2000-ig gyártották és a Ford Explorer, Ford Aerostar, a Mazda B4000 és a Ford Ranger típusokban használták. Teljesítménye 160 LE (119 kW), forgatónyomatéka 225 lb · ft (305 Nm). A változatok között, mind műszakilag, mind a teljesítmény vonatkozásában mutatkozik némi eltérés.

Ez a jelentős konstrukciós átalakítás számos megbízhatósági kérdést oldott meg a 2.9 L-es változatnál, melyek az elődjénél felmerültek. Az erősebb hengerfej kialakítás megszüntette a hengerfejek repedésre való hajlamát. A bonyolult, hidraulikus szelep emelők helyett az egyszerűsített hidraulikus emelők megoldották az idő előtti csere szükségességét, mert az eredeti megoldás túlságosan érzékeny volt az olajszennyeződésre. Azonban az egyik legfontosabb tervezési hibát nem tudták teljesen kiküszöbölni: a szelephimbák és a tolórúd felső részének kapcsolatának rossz kenőolaj-ellátása, továbbá az ebből származó fokozott kopás következményeként a szelepmechanizmus hézagainak gyakori megnövekedése, szükségessé tette a sűrű cserét ezeknél az alkatrészeknél.

Típusalkalmazások
  • Ford Ranger / Mazda B-Series
  • Ford Explorer / Mazda Navajo
  • Cross Lander 244X
  • Ford Aerostar (1990-1997)
Pushrod-4L-OHV-SOHC-spec.png

4.0 - SOHC

V6-4L-SOHC.jpg
A SOHC változatot 1997-ben vezették be, így a Ford Explorer az eredeti "pushrod" változat mellett, már SOHC motorokkal is futott.

Az SOHC változat egy változó hosszúságú szívócsőves "VIS" rendszerrel módosítva 210 LE (157 kW) teljesítményre, és 254 lb · ft (344 Nm) nyomaték leadására volt képes. A fogaskerekes vezérmű tengely meghajtás helyett, mindkét hengerfej láncmeghajtással lett ellátva. Három láncot alkalmaztak, az egyik a főtengelytől a láncok közös meghajtótengelyéig vitte át a forgó mozgást, majd onnan az elülső lánc a motor bal oldali vezérmű tengelyét, továbbá a hátsó lánc a motor jobb oldali hengerfejének vezérlését működtette.

A Fordnál azóta megszüntették ezt a konstrukciót, a nagyobb teljesítményű és hatásfokú "Duratec 37" típus váltotta fel.

A Land Rover LR3-nál használt változata Ausztráliában és Kanadában volt elérhető, 216 LE (161 kW) teljesítmény mellett, 250 lb · ft (339 Nm) nyomatékot adott le @3000 rpm fordulatnál. A Land Rover ezen motorváltozata az Egyesült Államokban nem került forgalmazásra.

A "4.0" SOHC & OHV motorok különbségei:

A különbség a SOHC és az OHV változat között, hogy az SOHC felülszelepelt, felülvezérelt. Mindkét hengerfejnél, egy-egy vezérműtengely található. A szelepeket a vezérlés közvetlenül működteti, így elmaradtak tolórudak, a himbák, a szelepemelők. Az SOHC motor a fogaskerekes vezérmű tengely meghajtás helyett, egy három tagból álló, hidraulikus előfeszítésű, vezérműláncos meghajtást alkalmazott, ami mindkét hengerfej vezérlését kellően biztosította. A "VIS" rendszerű levegőellátás, a komplex motor-vezérlő elektronika, továbbá a kapcsolódó katalizátor rendszer is fejlettebb az SOHC "4.0" esetében.

Típusalkalmazások
  • 2001-2011 Ford Ranger
  • 2001-2010 Mazda B4000
  • 1997-2010 Ford Explorer/Mercury Mountaineer
  • 2005-2010 Ford Mustang
  • 2005-2009 Land Rover LR3
40L-SOHCen jele.jpg

Az SOHC 4.0 Használata (Ford Explorer):

A Ford Ranger-nél 2001-ben történt a motorváltás, így követhetőek a változatok. A Ford Explorer esetében azonban nem definiált, mert 1997-től párhuzamosan alkalmazták az OHV 4.0L és az SOHC 4.0L változatokat, egészen 2001-ig, amikor az OHV változat gyártása megszünt.

A Ford Explorerben így, 1997-2000 között akár egy OHV 4.0L vagy egy 4.0L SOHC változat is lehetett, beazonosítása a szívócsőnél lehetséges, az ott található SOHC felirattal.

Végül egy kép a 4.0 L-es alapmodell egyik DOHC változatáról

4.0 L Coshwort DOHC 24V

Turbo és kompresszoros változatok

Turbo-and-super-charger-V6engines.jpg

Számos cég foglalkozott a motor feltöltéses változatainak átalakításával.

  • A "Sprintex" kompresszoros (supercharged) változatokat állított elő a 2.8/2.9 L-es alapváltozatokból.
  • A "Janspeed" egy- és kétágyas turbó (turbocharged)változatokat készített a 2.8/2.9 kategóriájú motorokhoz.
  • A "Turbo Technics" egy-és kétágyas 2.8 / 2.9 változatai:
    • 2.8 single 200 LE (150 kW)
    • 2.8 single 220 LE(160 kW)
    • 2.9 twin 225 LE (168 kW)
    • 2.9 twin 250 LE (190 kW)
    • 2.9 twin 280 LE (210 kW)
    • 2.9 twin 323 BHP 2,9 Minker
  • Az "Explorer Express" kifejlesztette az "Eaton Roots" típusú kompresszoros (supercharger) rendszert, 6 psi (41 kPa) -11 psi (76 kPa) feltöltési nyomással, A 4.0 L-es motorváltozathoz.
    • Kis sorozatban a "24V" BOA/BOB változatok is készültek versenyváltozatban BOE jelzéssel:
    • 2.3 turbo a 20M / Capri / Granada / OSI - 188 LE
    • 2.6 Turbo - 207 lóerős
    • 2.8 Turbo - 200 LE
  • AZ "Eichberg" a 2.8i turbofeltöltős változatát fejlesztette ki.

Kapacitásnövelés a 2.8 és 2.9 motoroknál (3,5 és 3,7 liter)

Cologne Ultimax.jpg
A 2.8 és 2.9 L-es motorok kapacitását (3,5 és 3,7 literes változatok), először a DP Davies által kifejlesztett módon növelték meg, melyet a "VeeTech Engineering" (most RND Engineering) gyártott és forgalmazott az Egyesült Királyságban. Még mindig gyártanak a megnövelt kapacitású konverziókból, egyedi sport célú, megnövelt teljesítményű motorokat.

Az alapvető változtatások sorából, a megváltoztatott hengerfejeket, a nagyobb be- és kiömlési átmérőjű szelepkialakítást, az új vezérműtengelyt, a felbővített "short-block" elrendezést, a megerősített fő- és vezérmű tengely csapágyazást, valamint a hajtókar-főtengely kapcsolat eltérő, pontosabb és jobban kiegyensúlyozott kialakítását emelnénk ki. Mindehhez társultak a szükséges, a szívó-, kipufogó-, motorvezérlő-, hűtési- és kenési megoldásokat érintő, lényeges változtatások.

Az RND fejlesztette ki a legendás "Ultimax Cologne" motorokat. A fejlesztéssel a viszonylag kis teljesítményű V6, OHV elrendezésű alaptípus, a bevezetett változtatások során fantasztikus eredményekre lett képes, mert a megnövekedett teljesítmény és nyomaték viszonyok, szélesebb/magasabb fordulatszám tartományban váltak elérhetővé. A standard 2,8 vagy 2,9 literes változatok helyett, a Capri, a korai TVR 2WD, 4WD, XR sorozatok, valamint a Sierra modellek, akár a 3,7 literes változatokig bővülhettek. És emellett mit is kínáltak, a még ma is gyártott kompresszoros változatok?

Ford Cologne V6 OHV 2.9, RND Ultimax 3.5, Cosworth 2.9, 3.5 motorok összehasonlító teljesítmény adatai
MEGNEVEZÉS Mérték-

egység

Ford V6 Cologne

OHV 2.9 original

RND Cologne

OHV 3.5 Ultimax

2.9 Cosworth

DOHC, 24V

3.5 Cosworth

DOHC, 24V

Forgatónyomaték FT*Lbs 170/@4000 265/@4500 208/@3500 300/@4500
Teljesítmény BHP 157/@5500 270/@6000 200/@6000 320/@7500
Sűrítési arány * : 1 9,0 - 9,5 10,5 9,7 11,1

A kölni V6-os motorok felhasználása különféle típusokban

  • Ford Bronco II
  • Ford Capri
  • Mercury Capri
  • Ford Consul
  • Ford Granada
  • Ford Cortina
  • Ford Taunus
  • Ford Mustang
  • Ford Sierra
  • Ford Sierra XR 4x4
  • Ford Scorpio
  • Merkur Scorpio
  • Ford Transit
  • Ford Aerostar (1990-1997)
  • Ford Ranger 2001-2011
  • Ford Explorer
  • Mercury Mountaineer
  • Mazda B4000 2001-2010
  • Mazda Navajo
  • Cross Lander 244X
  • Land Rover LR3 2005-2009
  • Panther Kallista 2.8L
  • Panther Kallista 2.9i
  • Reliant Scimitar SE6b
  • TVR Tasmin series "Wedge"
  • TVR S series (S1, S2, S3, S4)

VeteranBanner2012b.jpg

Források, hivatkozások

A Wikimédia Commons tartalmaz Ford Cologne V6 motorok témájú médiaállományokat.
A Wikimédia Commons tartalmaz Cosworth témájú médiaállományokat.
VeteranPark-logo-webes.png Backtop.jpg