Mercedes-Benz 180 (W 120)
|  |
A VeteránPark - veterán autók és motorok szabad enciklopédiája wikiből
| Mercedes Benz 180 (W120) | |
 | |
| Gyártási adatok | |
| Gyártás éve | 1953-1962 |
Tartalomjegyzék |
MB 180 (W120) PONTON
- Mercedes Benz 180, 190 [W120 – W 121] 1953-1962
- változtok - W105, W120, W121, W128, W180, 220S, 220SE
A Mercedes-Benz W120 és W121 " Ponton " modellek szériáit 1953-tól a 1962-ig gyártották, "'180" és a "190" modell néven. A négyhengeres 180 és 190 volt a gerince a Mercedes újjáéledésének ebben az időszakban. Az új forma, több kényelem és extra, valamint nagyobb utas és csomagtér, ezek alkották a 80%-át a Mercedes-Benz 1953 és 1959. közöttl termelésének. A 180-as modellnél 1957-ig, a régi M136 1,8 literes motort alkalmazták, amit a Mercedes Benz 170 Sb-től örökölt (38 kW, 51 LE). Később 180-as, a nagyobb M121 motort kapta a 190-es szériától. A W105 külsőre alig különbözött a W120/121-től, de soros hathengeres motorral gyártották.
A W128/W180-as hathengeres Ponton modellek valamivel hosszabbak, részben a motorház, továbbá a megnövelt tengelytávolság miatt (220S-220S-220SE). A 180-190 és a 220-220S "Ponton" modell nagyon hasonló megjelenésű, csak a hátsó szélvédő tér el kissé. Hátulról, nem lehetett ugyan könnyen azonosítani, azonban a felső kategóriás 220SE motorházába nézve látszik a 6 hengeres motor, amely már üzemanyag befecskendezéssel lett kialakítva (E. Einspritzung vagy üzemanyag-befecskendezés). Kinézetében a hosszabb motorháztető (és a tengelytávolság), továbbá a krómdíszítések, az irányjelzők elhelyezése és kialakítása jellemezte, az elegáns 6 hengeres modellt. A négyajtós kialakítás mellett, coupe és cabriolette verziókban is készültek. A németországi gyártással párhuzamosan, argentin és ausztráliai szerelősorokról is számos példány került le.
Az 50-es évek másik modellje, a 300-as sorozat, sokkal nagyobb alvázzal és felépítménnyel volt kialakítva, egy teljesen más, hagyományos és elegáns stílust képviselt.
A 180-190-es, 4 hengeres típusváltozatot széles körben használják, mint taxit. Ez a rövidebb Ponton alacsony fogyasztású, kisebb parkolóhely igényű, irányjelző fényei az első sárvédő tetején hátul helyezkedtek el. Erőforrása diesel üzemű, rendkívül takarékos és megbízható volt. Az utastér fűtés légbeömlői két oldalon helyezkedtek el , radiátor csak a 120/121 utcai változataiba lettek beépítve.
Az autó sokat változott előállítása során. Többek között olyan , nem jelentéktelen aprósággal is, mint 1957-ben, egy évvel a 190-es sedan bevezetése után, a Mercedes csillag orrdísz már levehetően készült. Ez időben ugyanis Svájcban, a közlekedés-biztonsági tényezők miatt, a gyalogos balesetek sérülések csökkentése céljából ez, már előírás volt.
A sorozat roadster változata az R121, ismertebb nevén a 190SL, amelyet 1955-1963 között gyártottak.
Az 1959-es Frankfurti Autószalonon, amelyet az 1960-as „amerikai modell évnek” szántak, bemutatták a szélesebb hűtőráccsal és karcsúbb hátsó lámpákkal módosított modellt. Ugyanezt a szélesebb hűtőrács stílust alkalmazták később utódainál, amikor a Pontonokat a W110 "Fintail" (farokszárnyas) modellek 1961-ben felváltották.