Ford Cologne V6 motorok
A VeteránPark - veterán autók és motorok szabad enciklopédiája wikiből
(→Cologne V6 változatok: fotó) |
(→1.8: leírás) |
||
45. sor: | 45. sor: | ||
== Cologne V6 változatok == | == Cologne V6 változatok == | ||
[[Fájl:Ford-Cologne-nézetek-01.jpg|740px|center]] | [[Fájl:Ford-Cologne-nézetek-01.jpg|740px|center]] | ||
- | === 1.8 === | + | === 1.8 === |
+ | A legkisebb "kölni "V6-os az 1812 ccm (1,812 l; 110,6 cu in) egy 80,0 mm, 60,14 mm-es löket viszonnyal. A kimeneti teljesítmény 82 LE (60 kW), a nyomaték 135 Nm (100 lb · ft). | ||
+ | A Ford 17M P7 modellbe került beszerelésre 1968-1971 között. | ||
+ | |||
=== 2.0 === | === 2.0 === | ||
=== 2.3 === | === 2.3 === |
A lap 2016. február 18., 10:22-kori változata
Tartalomjegyzék |
A Ford Cologne (Taunus) V6-os motorról általában
Leírás--- jön Az eredeti Ford "kölni" V6 motor , más néven a "Ford Taunus V6" alaptípusa, egy 2*3 hengeres 60°-os szöget bezáró öntöttvas blokk, egy vezérmű tengellyel és OHV szelep vezérléssel. A V6 motort, illetve továbbfejlesztett változatait 1965-től folyamatosan gyártották a Ford Motor Company Kölni gyárában, Németországban. Eredeti formájában, szorosan kötődik a Ford Taunus V4-es motor konstrukciójához, hozzátéve két hengert, és elhagyva a kiegyensúlyozó (balance saft) tengelyt. Ezen kívül az angol Ford Essex V6-os motortípusa, és az USA GMC "Truck V6" voltak az első tömeggyártású V6-os motorok a világon, az 1960-as években.
A a kölni V6 gyártási sorozatainak kialakítása a motorok lökettérfogata tekintetében, az 1.8, 2.0, 2.3, 2.4, 2.6, 2.8, 2.9 és 4.0 literes változatokat tartalmazta. A gyártott típusok, kivéve a Cosworth 24 szelepes variánst, valamint a későbbi 4,0 literes SOHC motort, OHV szelepvezérléssel, és egyetlen, a két hengersor közötti vezérműtengellyel látták el.
Eredetileg a kölni V6 a Németországban és a kontinentális Európa területén való alkalmazásra szánták, míg a brit "Essex" V6 a brit piacon került alkalmazásra, többségében a Ford járműveiben. A Kölni és az Essex motorok technikai fejlesztéseiket és konstrukciójukat tekintve, egyáltalán nem voltak kapcsolatban egymással. Később, a kölni V6-os került alkalmazásra az Essex V6 előállításának megszűntével, a brit piacon is. Ezeket a motorokat felhasználták az Egyesült Államokban is, különösen a kompakt teherautók erőforrásaként.
A kölni V6 konstrukciója kompatibilis a Taunus V4 kialakításával, úgy mint az erőátviteli rendszer kapcsolatai, a motortartó bakok, a hengerfej "siamesed" kipufogógáz elvezetés kialakítása. Az utóbbi funkció nagyon jó volt a kompatibilitás szempontjából, de szegényebben viszonyult a teljesítményre nézve. A 2.4, 2.9 és 4.0 L-es változatoknál már három kiömlő lett kiképezve, így előnyösebbek voltak a teljesítmény viszonyok is. A motorok karburátoros és injektoros változatokban kerültek gyártásra.
Cologne V6 változatok
Hiba a bélyegkép létrehozásakor: Unable to run external programs in safe mode. |
1.8
A legkisebb "kölni "V6-os az 1812 ccm (1,812 l; 110,6 cu in) egy 80,0 mm, 60,14 mm-es löket viszonnyal. A kimeneti teljesítmény 82 LE (60 kW), a nyomaték 135 Nm (100 lb · ft). A Ford 17M P7 modellbe került beszerelésre 1968-1971 között.
2.0
2.3
2.6
2.6 RS
2.8
2.9
2.9 Cosworth
4.0
SOHC
Turbo és kompresszoros változatok
Kapacitásnövelés a 2.8 és 2.9 motoroknál (3,5 és 3,7 liter)
A kölni V6-os motorok felhasználása különféle típusokban
- Ford Capri
- Mercury Capri
- Ford Consul
- Ford Granada
- Ford Cortina
- Ford Taunus
- Ford Sierra
- Ford Scorpio
- Merkur Scorpio
- Ford Transit
- Ford Aerostar
- Panther Kallista 2.8L
- Panther Kallista 2.9i
- Reliant Scimitar SE6b
- TVR Tasmin series (a.k.a. "Wedge")
- TVR S series (S1, S2, S3, S4)