BMW
A VeteránPark - veterán autók és motorok szabad enciklopédiája wikiből
a (→I. és II. világháború közötti oldtimer BMW modellek: jav) |
(→II. világháború utáni oldtimer BMW modellek: fotok, tábla) |
||
94. sor: | 94. sor: | ||
{| | {| | ||
|- | |- | ||
- | |bgcolor=" | + | |bgcolor="BlanchedAlmond"| |
* [[BMW 340]] (1949-1953) | * [[BMW 340]] (1949-1953) | ||
* [[BMW 501]] (1952-1964) | * [[BMW 501]] (1952-1964) | ||
111. sor: | 111. sor: | ||
'''"BMW New Class"''' | '''"BMW New Class"''' | ||
- | + | {| | |
+ | |-bgcolor="beige" | ||
+ | | | ||
* [[BMW 1500]] (1962-1964) | * [[BMW 1500]] (1962-1964) | ||
* [[BMW 1600]] (1964-1966) | * [[BMW 1600]] (1964-1966) | ||
124. sor: | 126. sor: | ||
* [[BMW 1802]] (1971-1975) | * [[BMW 1802]] (1971-1975) | ||
* [[BMW 1502]] (1975-1977) | * [[BMW 1502]] (1975-1977) | ||
+ | |[[Fájl:BMW_2002_BaurCabrio.JPG|540px]] | ||
+ | |} | ||
+ | |||
'''BMW E3 és BMW E9''' | '''BMW E3 és BMW E9''' | ||
(Az E9-es széria az E3-as modellek kupé változatait jelöli) | (Az E9-es széria az E3-as modellek kupé változatait jelöli) | ||
- | + | {| | |
+ | |-bgcolor="lightblue" | ||
+ | | | ||
* [[BMW 2500 (E3)]] (1968-1971) | * [[BMW 2500 (E3)]] (1968-1971) | ||
* [[BMW 2800 (E3)]] (1968-1975) | * [[BMW 2800 (E3)]] (1968-1975) | ||
136. sor: | 143. sor: | ||
* [[BMW 3,0 CS/CSi (E9)]] (1971-1977) | * [[BMW 3,0 CS/CSi (E9)]] (1971-1977) | ||
* [[BMW 2,5 CS (E9)]] (1974-1975) | * [[BMW 2,5 CS (E9)]] (1974-1975) | ||
+ | |[[Fájl:bmw_e3_1968.jpg|540px]] | ||
+ | |} | ||
- | |||
+ | '''BMW E12-es széria, BMW 5-ös sorozat (1972-1982)''' | ||
+ | {| | ||
+ | |-bgcolor="bisque" | ||
+ | | | ||
* [[BMW 520 (E12)]] (1972-1977) | * [[BMW 520 (E12)]] (1972-1977) | ||
* [[BMW 520i (E12)]] (1972-1977) | * [[BMW 520i (E12)]] (1972-1977) | ||
147. sor: | 159. sor: | ||
* [[BMW 533i (E12)]] (1979) | * [[BMW 533i (E12)]] (1979) | ||
* [[BMW M 535i (E12)]] (1979-1981) | * [[BMW M 535i (E12)]] (1979-1981) | ||
+ | |[[Fájl:1977BMWE12_530i.jpg|540px]] | ||
+ | |} | ||
+ | |||
''' BMW E21-es széria, BMW 3-as sorozat (1975-1983)''' | ''' BMW E21-es széria, BMW 3-as sorozat (1975-1983)''' | ||
+ | {| | ||
+ | |- | ||
+ | |bgcolor="aqua"| | ||
* [[BMW 315 (E21)]] (1978-1983) | * [[BMW 315 (E21)]] (1978-1983) | ||
* [[BMW 316 (E21)]] (1975-1982) | * [[BMW 316 (E21)]] (1975-1982) | ||
155. sor: | 173. sor: | ||
* [[BMW 320 (E21)]] (1975-1982) | * [[BMW 320 (E21)]] (1975-1982) | ||
* [[BMW 323 (E21)]] (1977-1982) | * [[BMW 323 (E21)]] (1977-1982) | ||
+ | |[[Fájl:BmwE2101.jpg|548px]] | ||
+ | |} | ||
- | |||
+ | ''' BMW E24-es széria, BMW 6-os sorozat (1976-1989)''' | ||
+ | {| | ||
+ | |- | ||
+ | |bgcolor="CadetBlue"| | ||
* [[BMW 630 CS (E24)]] (1976-1979) | * [[BMW 630 CS (E24)]] (1976-1979) | ||
* [[BMW 633 CSi (E24)]] (1976-1982) | * [[BMW 633 CSi (E24)]] (1976-1982) | ||
163. sor: | 186. sor: | ||
* [[BMW 628 CSi (E24)]] (1979-1987) | * [[BMW 628 CSi (E24)]] (1979-1987) | ||
* [[BMW M635 CSi (E24)]] (1983-1989) | * [[BMW M635 CSi (E24)]] (1983-1989) | ||
+ | |[[Fájl:BMW_E24_BBS_RS_01.jpg|520px]] | ||
+ | |} | ||
+ | |||
'''BMW E23, BMW 7-es sorozat (1981-1987)''' | '''BMW E23, BMW 7-es sorozat (1981-1987)''' |
A lap 2012. szeptember 20., 06:26-kori változata
BMW (Bayerische Motoren Werke) | |
Alapítva | 1916. március 7. (BMW név 1917. július 17. |
Alapító | Franz Josef Popp |
Székhely | München, Németország |
Jelmondat | The Ultimate Driving Machine |
A(z) BMW (Bayerische Motoren Werke) weboldala |
Tartalomjegyzék |
Veterán BMW márkatörténet
___ |
A BMW története 1917-ben kezdődött, amikor Max Fritz személyében új főmérnök csatlakozott a repülőmotorok gyártásával foglalkozó Rapp-Motorgyárhoz.
Fritz magával hozta álmát, egy olyan repülőmotor terveinek képében, amely minden eddiginél magasabbra képes eljutni.
A koncepció sikeresen meg is valósult, és segítségével elérték az addig elképzelhetetlen 9760 méteres magassági rekordot. A gyár 1917. július 17-én változtatta nevét Bayerische Motoren Werke-re, amivel együtt a Rapp fekete sakkfigurás logóját leváltotta a mai napig apróbb változásokkal használt kék-fehér logó.
A közhidelemmel ellentétben azonban a BMW emblémája nem egy forgásban lévő repülőgép propellert imitál, s így nem is a múltra utal (a kék fehér szín a bavariai zászló színeit idézi).
A BMW az I. világháború után
Az első világháború végével a békeszerződések Németországban öt évre megtiltották a BMW egyetlen termékcsoportjának, a repülőgép-motoroknak a gyártását, így szükségessé vált a cég teljes újraszervezése. A BMW mérnökei ekkor az „Illa” elnevezésű repülőgép-motorból kifejlesztették az M 4 A 12 „Bayern” elnevezésű erőforrást, amely már képes volt teherautók, hajók és traktorok meghajtására. Ezzel egy időben a BMW új üzleti lehetőségek után nézett és a ’20-as évek elején az akkori vezetőség a motorkerékpárok fejlesztése mellett tette le a voksát, így a BMW 1922-ben a BMW R32-es modellel hivatalosan is belépett a motorkerékpár-gyártók sorába. Az R32 egyike volt kora legmodernebb motorkerékpárjainak, és a cég ehhez a modellhez kapcsolódóan jelentette meg első sajtóhirdetését is, amit számos egyéb, a kor neves reklámművészei által tervezett színes alkotás követett.
A motorkerékpárok sikereinek köszönhetően a BMW a további piacbővítés mellett döntött és 1928-ban megvásárolta az Eisenach Járműgyárat, így megkezdhette máig legnépszerűbb tevékenységét, az autógyártást. A felvásárlás után egy évvel el is kezdődött az BMW első autójának, a BMW 3/15 PS-nek a gyártása, amelyet négy évvel később az akkoriban korszerűnek számító, 20 lóerős benzinmotorjáról elnevezett, 3/20 PS követett. Ezek az autók még az Eisenach által birtokolt brit Austin licensz alapján gyártották. Az első teljesen egyedi fejlesztésű autó az 1933-ban bemutatott BMW 303 volt, 1,2 literes, 30 lóerős benzinmotorjával. Ekkor azonban a II. világháború közeledtével ismét előtérbe került a repülőgépalkatrész-gyártás. A világháború évei alatt a BMW szinte kizárólag repülőmotorok, katonai oldalkocsis motorkerékpárok és terepjárók gyártására koncentrált. Az ebben az időszakban keletkezett hirdetéseken is érezhető a komoly, katonás stílus. A háború végét követően az Eisenach gyár szovjet érdekszférába került – majd később államosították –, a müncheni törzsgyár pedig majdnem teljesen megsemmisült, ami jelentősen visszavetette a bajor gyártó fejlődését.
A BMW újjászületése a II. világháború után
A világháború után gyártott első négykerekűje a V6-os, illetve V8-os motorokkal is kapható BMW 501 elnevezésű luxusautó volt, ami azonban magas gyártási költségei miatt nem lehetett sikeres.
Ezt követte 1955-ben a BMW Isetta, egy forradalmi kisautó, amely 13 lóerős, egyhengeres motorjával és rendkívül alacsony árával olyanoknak is lehetővé tette a vásárlást, akik számára eddig egy autó csak álom volt. Az olasz ISO autógyártól vásárolt licensz alapján készült buborékautóból összesen több mint 130 000 darabot sikerült értékesíteni, azonban ez a forgalom is éppen csak megmentette a bajor gyártót önállóságának elvesztésétől.
Ez egyben a BMW újjászületésének időszaka is: megjelent az első „igazi” BMW, a BMW 1500-as modell, mely magán hordozza a BMW-re ma is jellemző sportos jegyeket.
Ezt követően mutatták be a BMW 1800-as és BMW 2000-es modelleket. A vállalat anyagi helyzete 1966-ban stabilizálódott véglegesen a rendkívül sikeres ’02-es sorozatnak köszönhetően, ami mind a vásárlók, mind a sajtó elismerését kivívta magának.
A BMW márka történetének egyik kulcsfigurája Eberhard von Kuenheim volt, aki 1970 és 1993 között töltötte be a BMW igazgatótanácsának elnöki posztját. Ezalatt az időszak alatt a cég forgalma tizennyolcszorosára nőtt, az autógyártás a négyszeresére, a motorkerékpár-gyártás a háromszorosára, az alkalmazottak száma 23000-ről 71000-re bővült. Új telephelyek létesültek Németországban, Ausztriában, Dél-Afrikában és az Egyesült Államokban. Ebben az időszakban, 1973-ben kezdték el építeni a gyártó emblematikus székházát, a müncheni „Négyhenger”-t, 1985-ben pedig megkezdte működését a BMW kutatási és fejlesztési központja, a FIZ. Ekkor alakultak ki a gyártó ma is ismert termékpalettájának alapjai, a 3-as, az 5-ös és a 7-es sorozat képében, valamint megalakult a sportos modellek fejlesztésére szakosodott M GmbH is, amiknek köszönhetően a gyártó a korábbiaknál jóval szélesebb célközönséget szólítathatott meg autóival.
Szintén ekkortájt kezdett a bajor vállalatnál dolgozni az egyik legelismertebb magyar mérnök is, a később „dízelpápának” is becézett Dr. Anisits Ferenc. A szakember 1980-tól vezette a gyártó dízelrészlegét és munkássága tette lehetővé, hogy a dízelmotorok széles körűen elterjedjenek a tehergépjárművek után a személyautókban, sőt a sportkocsikban is. Motorjait több alkalommal jutalmazták az „Év Motorja” díjjal, ő pedig 1995-ben megkapta Európa legrangosabb innovációs elismerését, az Ernst Blickle Alapítvány díját.
BMW Art Car
A vállalat egyedülálló gyűjteményének, a BMW Art Car sorozatnak állandó kiállítása Münchenben tekinthető meg: a program keretében a gyártó immár 35 éve bízza híres kortárs festők keze munkájára modelljeit, hogy azok egyedülálló műalkotásokat hozzanak létre belőlük.
Veterán BMW autók
I. és II. világháború közötti oldtimer BMW modellek
|
II. világháború utáni oldtimer BMW modellek
|
"BMW New Class"
|
BMW E3 és BMW E9
(Az E9-es széria az E3-as modellek kupé változatait jelöli)
|
BMW E12-es széria, BMW 5-ös sorozat (1972-1982)
|
BMW E21-es széria, BMW 3-as sorozat (1975-1983)
|
BMW E24-es széria, BMW 6-os sorozat (1976-1989)
|
BMW E23, BMW 7-es sorozat (1981-1987)
- BMW 728 (E23) (1977-1986)
- BMW 730 (E23) (1977-1979)
- BMW 732 (E23) (1977-1986)
- BMW 733 (E23) (1977-1979)
- BMW 735 (E23) (1977-1986)
- BMW 745 (E23) (1980-1986)
BMW E26-os széria, BMW M1 (1978-1981)
- BMW M1 (E26) (1978-1981)
BMW E28-as széria, BMW 5-ös sorozat (1981-1987)
- BMW 518 (E28) (1981-1984)
- BMW 518i (E28) (1984-1987)
- [[BMW 520i] (E28)] (1981-1987)
- BMW 525 (E28) (1983-1987)
- BMW 524 (E28) (1983-1987)
- BMW 528 (E28) (1981-1987)
- BMW 535 (E28) (1985-1987)
- BMW M5 (E28) (1985-1987)
Veterán BMW motorok
I. és II. világháború közötti oldtimer BMW motorok
- BMW R32 (1923-1926)
- BMW R37 (1925-1926)
- BMW R39 (1925-1926)
- BMW R42 (1926-1928)
- BMW R47 (1927-1928)
- BMW R52 (1928-1929)
- BMW R57 (1928-1930)
- BMW R62 (1928-1929)
- BMW R63 (1928-1929)
- BMW R11 (1929-1934)
- BMW R16 (1929-1934)
- BMW R2 (1931-1936)
- BMW R4 (1932-1937)
- BMW R3 (1936-1936)
- BMW R12 (1935-1941)
- BMW R17 (1935-1937)
- BMW R5 (1936-1937)
- BMW R6 (1937-1937)
- BMW R35 (1937-1940)
- BMW R20 (1937-1938)
- BMW R23 (1938-1940)
- BMW R51 (1938-1940)
- BMW R66 (1938-1941)
- BMW R61 (1938-1941)
- BMW R71 (1938-1941)
- BMW R75 (1941-1944)
II. világháború utáni oldtimer BMW motorok
- BMW R24 (1948-1950)
- BMW R25 (1950-1951)
- BMW R25/2 (1951-1953)
- BMW R25/3 (1953-1956)
- BMW R26 (1956-1960)
- BMW R27 (1960-1966)
- BMW R51/2 (1950-1951)
- BMW R51/3 (1951-1954)
- BMW R67 (1951-1951)
- BMW R68 (1952-1954)
- BMW R62/2 (1952-1954)
- BMW R62/3 (1955-1956)
- BMW R50 (1955-1960)
- BMW R50/2 (1960-1969)
- BMW R69 (1955-1960)
- BMW R60 (1956-1960)
- BMW R60/2 (1960-1969)
- BMW R50 S (1960-1962)
- BMW R69 S (1960-1969)
- BMW R50/5 (1969-1973)
- BMW R60/5 (1969-1973)
- BMW R75/5 (1969-1973)
- BMW R60/6 (1973-1976)
- BMW R75/6 (1973-1976)
- BMW R90/6 (1973-1976)
- BMW R90 S (1973-1976)
- BMW R60/7 (1976-1980)
- BMW R75/7 (1976-1977)
- BMW R80/7 (1976-1984)
- BMW R100/7 (1976-1978)
- BMW R100 S (1976-1978)
- BMW R100 RS (1976-1984)
- BMW R100 RT (1978-1984)
- BMW R100 T (1978-1980)
- BMW R100 (1980-1984)
- BMW R100 CS (1980-1984)
- BMW R46 (1978-1985)
- BMW R65 (1978-1985)
- BMW R80 G/S (1980-1987)
Kapcsolódó veterán BMW hivatkozások
- BMW Heritage - A BMW hivatalos márkatörténeti oldala (angol)
- BMW Classics - A BMW klasszikus autóit bemutató oldal (angol)
- Ez úton mondunk köszönetet a BMW Magyarország sajtóosztályának, a rendelkezésünkre bocsátott háttéranyagokért, sajtófotókért.