Harley-Davidson

A VeteránPark - veterán autók és motorok szabad enciklopédiája wikiből

(Változatok közti eltérés)
 
(2 közbeeső változat nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
-
{{Márka| név =  
+
{{Márka
-
| logo =  
+
| név = Harley-Davidson
 +
| logo = [[Fájl:Harley-Davidson-logo.jpg]]
| képméret =  
| képméret =  
| képaláírás =  
| képaláírás =  
9. sor: 10. sor:
| jelmondat =  
| jelmondat =  
| kulcsemberek =  
| kulcsemberek =  
-
| honlap = http://www.harley.hu/}}
+
| honlap = www.harley-davidson.hu}}

A lap jelenlegi, 2011. január 18., 20:00-kori változata

Harley-Davidson
Harley-Davidson-logo.jpg
Alapítva1903
AlapítóWilliam S. Harley, Arthur Davidson, Walter Davidson, William A. Davidson
SzékhelyMilwaukee,Wisconsin, Amerikai Egyesül Államok
A(z) Harley-Davidson weboldala


Tartalomjegyzék

Veterán Harley-Davidson márkatörténet

A Harley-Davidson motorkerékpár-gyártó céget William S. Harley és a Davidson fivérek alapítottak 1903-ban. A legendás márka egy sufniból indult világhódító útjára.

Az első motor egy F-hengeres 405,41 cm3-as szívómotor volt, ami mindössze 2-3 lóerős teljesítményt adott le. Az indítás pedálozással történt, a hátsó kereket pedig szíjáttétellel hajtották.

A járművek első eladásra szánt példányait még a Davidson család telkén, egy 13 m2 alapterületű fészerben készültek. A bódé ajtaján 1903-ban már a Harley-Davidson Motor Company felirat díszelgett. Abban az évben 3 járművet sikerült eladásra szánva elkészíteni. Az első gépeket feketére festették, aranyszínű festékkel csíkozták, vörös és arany betűkkel került fel a másfél gallonos (5,7 literes) üzemtartály oldalára a Harley-Davidson felirat. A színezésről a Davidson testvérek (és Arthuron kívül a cégbe fokozatosan belépett Walter és William A.) nagynénje, Janet gondoskodott.

1905-ben már 5 motor készült az eredetinek immár duplájára növelt területű fészerben. 1905. július 4-én egy Harley-Davidsonnal (amely 64 km/h sebességre volt képes) Chicagóban megnyertek egy 15 mérföldes versenyt. Ez a siker is hozzájárult a márka ismerté válásához. A gyártás kinőtte a család sufniját, ezért 1906-ban a Chestnut Streeten megalapították az első saját üzemet. 1912-ben megjelent a lánchajtás, valamint a 999,61 cm3-as V-motor, 1913-ban pedig a 573,55 cm3-as F-motor.

A mexikói határon Pancho Villával folytatott csaták során bebizonyosodott, hogy a motorok katonailag is hasznosíthatók. Az első világháború folyamán a cég mintegy 20 000 járművet gyártott a katonaságnak. 1920-ra 27 000-28 000 motorkerékpárt előállítva a világ legnagyobb gyártójává vált a Harley-Davidson. Több mint 2000 viszonteladó forgalmazta a motorokat 67 országban.

1925-ben vezették be minden modellen a csepp alakú tankot. 1930-ban megkezdődött a Model V gyártása. Ez az erőforrás a híres Flathead (Laposfejű), melynek variációit 1973-ig szerelték be a Sevi-Car modellek-be. Bár a nagy gazdasági világválság a Harley-Davidsont is alaposan megviselte, de talpon tudott maradni. Összes hazai vetélytársa közül erre egyedül csak az Indian volt képes. A cég nagy dobásának bizonyult a Model G Servi-Car megalkotása. A háromkerekű gép ettől kezdve négy évtizeden át a legnépszerűbb szállító és rendőrségi eszköz maradt az Egyesült Államokban.

1935-ben megjelent,s a Model V-ben debütált az 1310,96 cm3-as motor, az egyhengeresek eltüntek a kínálatból. Az 1941-es Pearl Harbor elleni támadást követően a cég majdnem teljes termelése a szövetséges haderőket szolgálta ki. A háború végéig 88 000-90 000 darab WLA és WLC modellt készítettek. Katonai járművek voltak még az XA és U sorozatok is. 1942-ben, 66 éves korában hunyt el a Harley-Davidson első elnöke, Walter C. Davidson. Egy évvel később, 66 éves korában a másik névadó, William S. Harley is elment.

A II. világháború után

A háborút követően újult erővel indult be a gyártmányfejlesztés. 1949-ben a friss sorozatok hidraulikus lengéscsillapító első villát – s ezzel együtt a Hydra Glide – elnevezést kapták. A cég éppen az 50. születésnapját ünnepelte, mikor a legnagyobb rivális az Indian 1953-ban kivonult a piacról. Így hosszú időre a Harley-Davidson maradt a amerikai piac legjelentősebb gyártójává vált.

Az 1951-es években jöttek létre a modellekre (a V-Rod kivételével) máig jellemző formák. 1959-ben jelentek meg a vetélytársnak számító japán termékek az amerikai piacon , a Harley-Davidson éppen abban az évben fejezte be a Model S gyártását, mikor a Honda megjelent az ő 50 köbcentisével. Válaszul az amerikaiak megalkották az első, s eddig egyetlen igazi Harley-Davidson robogót, a Toppert (Fickó).

1966-ban a Panhead (Fazékfejű) motorok helyett a Shovelhead (Laposfejű) erőforrásokat kezdik használni a 2 évvel korábban debütáló új modellben, az Electra Glide-ban.

1972-ben megjelennek az 1000 cm3-as motorral szerelt Sportsterek, és ebben az évben alkalmaz először tárcsafékeket a járműveken a Harley-Davidson. 1973-ban befejezik a Servi-Carok gyártását. 1977-ben a cég bemutatta az FXS Low Ridert, üléspozíciója a szokásosnál alacsonyabb volt, és különféle motorépítési stílusokat integrált. A piac örömmel fogadta az új modellt. Ugyanebben az évben Willie G. Davidson megalkotta a Sportster dinamikusabb változatát az XLCR (a rövidítés az excelsior, feljebb kifejezést rejti) Café Racert. Ennek a modellnek volt először feketére festve a motorja a cég történelmében, de nem aratott nagy sikert. 1979-re befejezték a gyártását, s mindössze 3200 darab készült belőle.

A „Disznó” megalakulása

1977-ben civil kezdeményezésre Kaliforniában megalakul a Harley-Davidson Tulajdonosok Szövetsége. A szövetség célja az volt, hogy összegyűjtse a különböző típusú Harley-tulajdonosokat. A szervezet hírlevele a Sebességváltó nyíltan kritizálta a motorok gyengeségeit. Ez dühítette a céget, de az elutasítás helyett azt a reakciót akarta kiváltani ,hogy közelebb hozza a Harley-tulajdonosokat. Ennek eredménye lett 1983-ban, a Harley Owners Group (HOG), a Harley Tulajdonosok Csoportjának megalapítása ( a hog disznót jelent).


Veterán Harley-Davidson modellek

Kapcsolódó Harley-Davidson források, hivatkozások