De Tomaso Pantera

A VeteránPark - veterán autók és motorok szabad enciklopédiája wikiből

A lap korábbi változatát látod, amilyen 81.183.180.18 (vitalap) 2012. július 28., 14:22-kor történt szerkesztése után volt.

(eltér) ←Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)

Ugrás: navigáció, keresés

De Tomaso Pantera

Gyártási adatok
Gyártó	Manufacturer De Tomaso Production
Gyártás helye	Modena, Olaszország
Gyártás éve	1971-1991
Darabszám	7260
Modellvariánsok	kupé
Kategória	sportautó
Tervező	Tom Tjaarda under Ghia
A(z) modell műszaki adatai
Méret és tömegadatok
Hossz	4250 mm
Szélesség	1800 mm
Magasság	1099 mm
Tömeg	1417 kg
Tengelytáv	2500 mm
Üzemanyag	benzin (ext)
Teljesítmény
Motor	Engine Ford 351 Cleveland V8 5700 ccm
Felépítés	RMR layout
Váltó	ZF transaxle
Teljesítmény	246 kW; 335 PS
Max. nyomaték	NA
Átlagfogyasztás	NA
Gyorsulás	5,5 sec/97 km/h (60 mph)
Max. sebesség	256 km/h

Tartalomjegyzék

1 Bevezető
- 1.1 The word "Pantera" is Italian for "Panther".
- 1.2 Pantera video bemutató
2 Sport és design
3 2012 Review
4 Hivatkozások

Bevezető

A jól hangzó, ám kevéssé ismert márka eredeti típusát, és avatott kezek/megyedi műhelyek által feljavított változatait szeretnénk röviden bemutatni, a teljesség igénye nélkül. A rovat folyamatosan bővül, időszakonként újdonságok kerülnek a lapra, hiszen ez nem újság, nem lehet összetépkedni, inkább csak "hozzátenni.

The word "Pantera" is Italian for "Panther".

________________

_____________A "Pantera Olaszország Párduca"________________

A De Tomaso olaszországi (Modena) műhelyeiben készültek 1971-1991 között a Pantera kétüléses sport kupéi. Az utolsó darabokat 1992-ben szállították le ügyfeleiknek. A Panterát, amely a Mangusta sorozatot követte, Tom Tjaarda amerikai tervező elképzelése alapján kezdték gyártani. Ellentétben elődjével a Mangustával, ami acél alvázra épült, a Pantera acél önhordó vázszerkezettel lett kialakítva, ezzel a De Tomaso először alkalmazta ezt a technikát. Az autót 1970-ben Modenában mutatták be, és nem sokkal később már a New York-i Motor Show-on debütált. A modern gyár (Exotica) termelése, átlagosan napi 3 db körül mozgott. A bemutatást követő egy évben felfutott az igény a kézzel készülő sportkocsi iránt, minden legyártott autó vevőre talált.

A New York-i bemutatkozó megállapításai között jelentős volt a belső tér kialakítását méltató vélemények sokasága, mivel a belső tér bőséges alapfelszereltsége, és az opcionális kínálat is méltó volt egy egzotikus sportautóhoz. (klíma, elektromos ablakok, hangjelzés nyitott ajtónál, …..) Ennek ellenére, voltak hibái is, többek közt az utastér szűkössége, a pedálelrendezés, egyes kezelőszervek rossz elhelyezése. A Pantera első szériájába (1971) egy Ford Cu 351 típusú 5,8 L-es V8-as került. A 335 LE (246 kW) motor nagy forgatónyomatéka lehetővé tette, hogy városi forgalomban sem kellett túl sokszor sebességet váltani, jelentősen javítva a vezetési élményt. A Panterában is a Mangustánál jól bevált ZF transaxle erőátviteli rendszert alkalmazták. A váltóval nemigen, az utastérbe beszűrődő zajával azonban voltak gondjai egyes tulajdonosoknak, mivel a motorzajon is áthatott a váltó jellegzetes hangja. A Maserati Bora szintén ZF váltót kapott, amely ebben az időben elkészült, de még nem hozták forgalomba. A kiváló hajtáslánc által közvetített mozgási energiákat a fogasléces kormányművön keresztül uralta a vezető, míg a szervo rásegítéses hidraulikus négykerék-tárcsafék biztosította a hatékony fékezést. A gyorsulási értékek mérése 5.5 sec/60 mph (97 km/h) adatot mutatott. Más típusokhoz az összehasonlító táblázatot lejjebb találjuk. Bár a gyár már 1971-ben kialakított egy tengeren túlra szánt típusváltozatot, melyek az amerikai szabványoknak és vevői igényeknek szerettek volna megfelelni, az első időkben pangott az eladás. 1971-ben mindössze Az USA-ban a Panteras Ford kezdte 1971 végén importálni és a Lincoln Mercury kereskedő láncon át értékesíteni. Az első tesztek, melyet a Ford saját tesztpályáján végeztek, lesújtó volt. A kézzel készülő autók a legkülönbözőbb meghibásodásoktól szenvedtek. A töréstesztek is siralmasak voltak, mivel biztonsági utas-cella nem volt. (bár ekkor még nagyon kevés autóban alakítottak ki ilyet) Sok elektromos, hő-, zaj-, és vízszigetelés probléma lépett fel. Egyszer maga Elvis Presley is belelőtt egy Panterába, mert az nem akart beindulni. Az első időkben mindössze 1007 db került eladásra. Számos módosítást hajtottak végre az 1972-es modellévre a Panterákon. Egy új, Ford Cleveland 351-es motor került beépítésre, alacsonyabb sűrítési aránnyal (11:01-tól a 8.6:1), azért hogy megfeleljen az USA füstgáz kibocsátási szabványoknak, és alacsonyabb oktánszámú normál üzemanyaggal is megelégedett. Sokkal agresszívabb lett a vezérműtengely időzítése, és sok egyéb, motorral kapcsolatos változtatás is történt, beleértve a kipufogó rendszert is. A Pantera L „Lusso” is 1972-ben került bevezetésre. A nagy fekete lökhárítók, nagy hátsó lámpák, oldal és sarok jelzőfények, az amerikai vásárló igényeit szolgálták. A Cleveland motor ebben egy 248 lóerős (185 kW) Cleveland. Az 1974-es Pantera GTS még több luxuscikkek és kiegészítőt kínált.

A Ford általi behozatala az USA-ban 1975-ben befejeződött, miután nagyjából 5500 autót adtak el az Egyesült Államokban. A De Tomaso folyamatosan tovább fejlesztette a típust, egyre több formai és teljesítménynövelést szolgáló újítást bevezetve, nem kevésbé adva a luxuselemekre. Közel két évtizedig szállította a típust, a világ minden tájára. Ezek közé tartozott a GT5, ami már ragasztott és szegecselt szélesített kerékdobokat, sárvédőket, légterelőket, leszorító szárnyakat kapott, rendkívül változatos formavilággal. A GT5S jellegzetesen széles törzzsel és íves vonalvezetéssel bírt. Az autó megtartotta a Ford V8-as motor, de az utolsó Panterák az 500 LE-s változatot kapták. 1980-ban néhány európai kivitelű Panteras is került az Egyesült Államokba a szürke piacon keresztül, nevezetesen Panteramerica és AmeriSport importálásával. Összességében mintegy 7200 db Pantera került legyártásra.