Triumph Spitfire 1500
|  |
A VeteránPark - veterán autók és motorok szabad enciklopédiája wikiből
Veterán Triumph Spitfire 1500 típustörténet
A Triumph gyár megnövelte a lökettérfogatot és így született meg az Triumph Spitfire MK IV. 1493 cm3-es motorja. Az első motorokat egyetlen Zenith Stromberg karburátorral szerelték, azonban kénytelenek voltak két karburátoros megoldásra váltani, mert az amerikai szigorú emissziós előírásokat csak így tudták teljesíteni. (Később SU porlasztókkal is gyártották.) Az amerikai piacon 1974. év vége előtt jelent meg az MK IV. 1500-as Spitfire. Más piacokon 1974. decemberében mutatkozott be az új motorral szerelt roadster, mely egy valódi 100 mph (161 km/óra) sebességre képes autó volt. Üzemanyag fogyasztása nem volt magasabb, mint elődjének, viszont sokkal rugalmasabb vezetési élményt adott, köszönhetően a jobb nyomatéknak.
A termelés egész ideje alatt sok változtatást hajtottak végre az 1500-on. 1976-ban fő vizuális frissítés történt a típusnál, amikor - összhangban a divattal és az idővel - a fényes rozsdamentes acélból készült ablaktörlőket, krómozott ajtókilincseket és a külső tükröket matt fekete elemekre cserélték. 1977-ben a régi - Triumph Herald fejlesztésű - kormányoszlop kapcsolót modern TR 7-es kapcsoló váltotta föl. Néhány hónappal később a teljes műbőr huzatú üléseket kárpitbetétesekké cserélték.Eltekintve kisebb változásoktól, az angol Leyland nem fektetett többet a típusba. Az autógyár eredetileg 1982. évig tervezte a típus termelését. 1980-ban azonban hamar rájöttek, hogy a régi Triumph 1500 cm3-es motor már nem tud megfelelni a még szigorúbb kaliforniai kibocsátási szabályoknak. Mivel a Spitfire eladások mintegy fele ebben az időben Kaliforniában történt, ez azt jelentette, hogy a termelés a felére csökkent, és gazdaságtalanná vált. Ezen túlmenően a Fiat kirukkolt az új tervezésű X-1/9 típussal és itt volt a saját TR 7 is. A 18 éves termelés nem tudta felvenni a versenyt ezekkel a hatásokkal.Az utolsó Spitfire 1500, egy inka sárga példány keménytetős és overdrive sebességváltós, 1980. augusztusában gördült le a futószalagról, száma: TFADW5AT009898. Ezt az autót soha sem adták el, ma a British Motor Örökség múzeumában, Gaydon-ban van kiállítva.