Benzinporlasztó
|  |
A VeteránPark - veterán autók és motorok szabad enciklopédiája wikiből
(rövid szöveg, fotók, rajzok) |
(→Általában, hogy is néz ki mostanában: fotók) |
||
| 55. sor: | 55. sor: | ||
'''''[idézet Granovitter Gábor írása nyomán (mindenamituning.uw.hu)]''''' | '''''[idézet Granovitter Gábor írása nyomán (mindenamituning.uw.hu)]''''' | ||
| + | [[Fájl:Cossie_intake.jpg]] | ||
| + | '''Beszerelés előtt, két horizontális ikerkarburátor, közösített szívó dobbal''' | ||
== A porlasztók "rendszertani besorolása" típusok == | == A porlasztók "rendszertani besorolása" típusok == | ||
A lap 2012. augusztus 11., 22:21-kori változata
A benzinporlaszót, vagy más néven karburátort 1893-ban fejlesztette ki Csonka János és Bánki Donát. Az eszköz megoldotta a belső égésű motorok hatékony működőséhez szükséges benzin és levegőkeverék előállítását.
A nemzetközi irodalomban néha a karburátor feltalálójaként Karl Benzet is megemlítik, habár ő 1895-ben állt elő saját megoldásával, s azt 1896-ban le is védette.
Az elmúlt 119 évben rengeteg tervező, fejlesztő és gyártó cég, a legkülönfélébb rendszerű és elrendezésű változatát fejlesztette ki, a motorok konstrukciója, teljesítménye, és az igénybevétel módja szerint (pl.: hőmérsékleti-, nyomás-, gravitációs-, és gyorsulás változási körülmények és viszonyok alapján) Külön figyelemmel az üzemanyag fajta és minőség kritériumaira, a tűz és robbanásveszélyre, továbbá a rendelkezésre álló anyag és megmunkálási technológiákra. (phűű, ez kicsit bonyolultra sikerült...)
Tartalomjegyzék |
A Bánki Donát és Csonka János által kifejlesztett porlasztóról
Mindenek előtt az elvi elrendezési rajz a szabadalmi eljárás időszakából
Az eredeti változat fotója
A karburátornak is nevezett porlasztó benzin és levegő pontos arányú (1:16), homogén keverékét előállító berendezés benzinmotorok szívóvezetékében. (A Bánki-Csonka féle karburátor 1893-ban a világon elsőként szabadalmazatatott porlasztó).
A korszerű autókon a porlasztókat felváltotta az üzemanyag befecskendezés.
Általában, hogy is néz ki mostanában
Egy LADA karburátor metszeti rajza
Az állandó üzemanyagszintet az úszó (9) és a tűszelep (6) biztosítja. A szívótorokban áramló levegőbe az üzemanyag különböző fúvókájákon (1, 5) keresztül kerül beporlasztásra.
Egy konkrét típus leírásával és elemzésével talán jobban érzékelhető, mennyire is lényeges, de bonyolult szerkezeti egysége a gépjármű motoroknak a karburátor.
A karburátorok lelkivilága
Weber DCOE porlasztó robbantott ábra
A karburátor a motor lelke. A motor optimalizálásához (generálozás közbeni feljavításához) is hozzátartozik, a tuningnak pedig kötelezõ része a karburátor átalakítása, éppen a bevezetõben leírtak miatt. Mindenki számára nyilvánvaló, hogy a karburátor bonyolult és finom szerkezet, ahol (például a fúvókáknál) egy néhány századmilliméteres kopás már érezhetõ változásokat okozhat. Sokan, fõleg azok, akiknek még nem voltak "autószerelõkkel" negatív tapasztalataik, nem tudják, hogy a karburátor ismerete egy külön szakma. (Nézzük csak meg ezt az elõzõ képet, a robbantott ábrát...) Általában a motorépítõ tuningmesterek beállítják az üzemanyagrendszerünket is. Ha a motort magunknak építettük (ami kis technikai rátermettséggel nem olyan nehéz feladat, mint elsõre látszik!), akkor viszont nagyon fontos, hogy ne "autószerelõhöz" vagy jobb(?) esetben "zöldkártyáshoz" forduljunk, hanem keressünk fel egy olyan tuningmûhelyt, ahol vállalnak motorbeállítást.
A karburátorok a következõ "alapelemekbõl" állnak:
A tûszelep szabályozza a beáramló benzin mennyiségét (akár el is zárva annak az útját). Az úszóházban van az úszó, ami a fenti szelepet irányítja. Az úszóházban levõ benzint "használja" a karburátor. Elektronikai hasonlattal, ez egy pufferkondenzátor. Az alapjárati rendszer lehet különálló rendszer, vagy mûködhet egyszerûen a karburátor fõ rendszerérõl, a "gázpedál megtartásával" (kis hernyócsavar). A fõ rendszer a benzinfúvókából, a levegõfúvókából és az emulziós csõbõl áll, ez adja az üzem közbeni keveréket. Gyorsításkor extra mennyiségû üzemanyagra van szükség, ezt a gyorsítószivattyú biztosítja a gyorsítófúvókán keresztül. Ezen felül saját mechanikával rendelkezõ dúsító ("szivató") rendszerünk is van. A rendszerek legtöbbje a karburátor összes torkában (rendszerint 2, néha csak egy, néha pedig négy) megtalálható, ilyenkor fúvókáikból, csövecskéikbõl kétszer annyi van. A tor(k)okban van az úgynevezett venturi csõ, amely egy keresztmetszet-szûkítõ rész. Áramlástani okokból itt felgyorsul a levegõ, a nagyobb sebesség miatt tökéletesebb a porlasztás, itt lépnek be a benzin-levegõ keveréket "adagoló" vezetékek. Ez a vázolt rendszer egy sematikus, valószínûleg mûködésképtelen karburátor.
A valóságban a karburátort vákuumcsövek, csatlakozások egészítik ki, egyes részei csak bizonyos feltételek mellett lépnek mûködésbe, másokat - az utolsó karburátoros autókon - apró elektromos léptetõmotorok szabályoznak.
Azonban már ennyibõl is sejthetõ, hogy rettentõ bonyolult szerkezet, és ha egy helyen megbolygatjuk, tíz helyen kell utánállítani.
Mit jelent az "átfúvókázás", mikor van értelme, és mire jó?
Sokan azt hiszik, a karburátor beállítása az "alapjárat" (mennyiség) és "CO" (minõség) csavarok tekergetése, többnyire fülre, jobb esetben mûszeres beállítás során. Mindez akkor (sem mindig) igaz, ha a motor és minden egyéb teljesen változatlan, csak "valami történt". Ha "valami történt", például nincs alapjárat, dadog a motor, nem az utánállítgatás segít, mert ekkor az eredmény bizonyosan túlfogyasztás lesz. Ellenben a hibát kell megkeresni! Ez azonban már a javítás témaköre... A karburátorjavítást - mégegyszer mondom - ne "autószerelõre" bízzuk, mert nem ért hozzá. Ez egy külön szakma, tehát karburátorjavító szakszervizhez kell fordulnunk. Egy hasonlat: a körzeti orvos (háziorvos) sem fog rajtunk szívbillentyû-beültetést végrehajtani ha szükséges, hanem "szakmûhelybe küld". A szerelõk a könnyen jött pénz reményében ezt nem teszik meg, helyette teljesen elcsavargatják a karbit!
Azonban tegyük fel, a karburátorunk hibátlan. Lehetséges-e némi "tuning" elérése, a karburátor "fúvókázgatásával"? Sajnos többnyire nem. Ez is ugyanolyan dolog, mint a motorvezérlés az elõzõ nagy fejezetben: bár a motor nem optimális, a karburátor ehhez a nem-optimális motorhoz gyárilag mégiscsak optimalizálva van. Mégegyszer: gyári motoron lévõ gyári karburátor esetén mindig a gyári beállításokat használjuk! Sokan hisznek a rossz karbi különbözõ precíz házilagos módszerekkel való felújításában. Én viszont vettem már 17 éves karburátor helyett teljesen ugyanolyan típusú és méretû gyári új karburátort, és a hatás elsöprõ volt. Felért egy tuninggal, miközben a fogyasztásom is lejjebb ment.
Az átfúvókázással lehet némi erõt kinyerni a motorból, de csak és kizárólag a fogyasztás rovására. Ilyenkor a károsanyag-kibocsátás is drasztikusan megnövekedik. A fúvókákkal akkor érdemes (és kell!) variálni, ha a motor vagy a hengerfej már módosításokon esett át. Chip tuning - dettó!
[idézet Granovitter Gábor írása nyomán (mindenamituning.uw.hu)]
Beszerelés előtt, két horizontális ikerkarburátor, közösített szívó dobbal